Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK csészéiét hallgatott, s állítólag bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. (A bécsi egyetemi anyakönyvbe 1767-ben joghallgatónak írták be.) 1768/69-ben már az egri jogakadémián tanult, sőt tanított is: Csukás Benjamin jogtanámak halála miatt félbeszakadt kurzusát fejezte be. Ekkor figyelt fel rá Eszterházy Károly püspök, s maga mellé vette titkárának. {Lásd: Eszterházy Károly, gróf, egri püspök, örökös főispán.) Vármegyei hivatali pályafutása is Eszterházy támogatásával indult: 1771. végén aljegyzőnek (vicenotarius), fél év múlva főjegyzőnek (Ordinarius nótárius) nevezte ki a püspök-főispán, s ebben a tisztségben a közgyűlés is megerősítette 1773. április 19-én. 1778. április 28-án a tisztításkor már másodalispánnak (substitutus vicecomes) választották, 1784. április 27-én pedig alispánná {Ordinarius vicecomes). Hivatali előmenetelét és Eszterházy pártfogását bizonyára képzettségének és rátermettségének köszönhette. A főispán és a megyei nemesség iránti elkötelezettségére utal, hogy II. József abszolutista igazgatásában nem vállalt szerepet. Miután a Helytartótanács 1786. június 28-án kiadott rendeletével feloszlatta a megyegyűlést, csak kisgyüléseket hívtak össze, amelyeken Halasy alispán október 11-ig elnökölt. Ekkor visszavonult és hivatalt többé nem vállalt (bár még 1796-ban is jelölték alispánnak). De továbbra is aktív maradt a közéletben: táblabíró {assessor) és a püspöki úriszék elnöke {praeses sedis do- minalis Episcopatus Agriensis) volt. 1797-ben királyi tanácsos címet kapott. A vármegye többször küldte követségbe az uralkodóhoz, s ugyancsak követi minőségben képviselte a megyét 1796-ban, 1802-ben, 1807-ben és 1811-12-ben az országgyűlésen. Birtokait Dévaványán, Nádudvaron, Pusztaszentivánon vásárolta, és feleségei, nagyrákói Rakovszky Mária és vizeki Tallián Anna révén is gyarapította. Két házasságából hét gyermeke született, közülük Károly választott hivatali pályát {lásd: Halasy Károly alispán). 1820. március 31-én halt meg, Kőtelken temették el. K. L. E. Hám Gyula1022 főjegyző Családjának nemesi származása ismeretlen. Eletútjáról az első általunk feltárt adat, hogy Hám Gyula vármegyei tisztségviselését 1877. december 20-án kezdte, ekkor a Gyöngyös-patai járás szolgabírója lett. 1883. december 18-tól szintén szolgabíró volt a Gyöngyösi járásban, 1022 Borovszky 637. p.; HvHK 1877. 143. p.; HmKL 1883. 161-164. p„ 1885. 67. p.; HvKL 1898. 69. p., 1906. 3. p.; HML IV-402/a 2. rsz. 379., 8. rsz. 431, 14. rsz. 436. p., 17. rsz. 251. p., 20. rsz. 493. p. 420
