Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686

HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000 1686

Heves vármegye intézményrendszere a mohácsi vész időszakában, azaz a középkor és a korai újkor határán a jelek szerint elérte a korabeli megyék színvonalát. A mohácsi csata után közvetlenül Várdai Pál egri püspök és örökös főispán a felső-magyarországi megyék rendjeit még Verpelétre, a középkor végére kialakult Heves megyei törvényszéki helyszínre hívta volna össze, de Hatvan 1544-es török elfoglalását követően a sedria színhelyeként már a biztonságos Egert jelölték meg, ahol az alispánoknak is állandó lakása lett. 1553-tól a város egyik épületét „nemesi ház” (domus nobilitatis), majd 1557-ben „Egerben a megyei törvényszék háza” megnevezéssel illették. A vármegyék intézményes pecsétkészítését megengedő 1550: 62. te. keletkezése után már három évvel biztosan saját pecsétet vésetett Heves megye nemes közönsége is, mert ennek lenyomata jó állapotban fennmaradt. A kör alakú pecsétmező közepén - címertani értelemben véve - jobbra forduló világos színű gólya áll, csőrében kígyóval, a gólyától (címertanilag) balra pedig szőlőfürt látható, végül a pecsét elkészültének évét jelző „1553” évszám nem a ,,57g[illum] Comitatus Hewes" körirat után, hanem a gólya mögött, a mező közepén olvasható. A főispán és az alispán magánpecsétjének használatát visszaszorító hivatali pecsét is jelezte, hogy a 16. század első felében Heves vármegyében is már mindenképpen működött valamilyen, a főispántól, illetve az ő helytartójának felhatalmazott egri várnagytól többé-kevésbé független megyei hatósági szervezet, melynek legfőbb testületi szerve még nem a közgyűlés, hanem a törvényszék (sedria) nevet viselte - ahol azonban 1527-től kezdve folyamatosan két követet is választottak az országgyűlésekre - , vezető tisztviselője pedig az alispán volt. Más oldalról nézve viszont aligha véletlen, hogy 1526 és 1541 között egyetlen alispán vagy szolgabíró neve sem ismert. Velük szemben pontos adatok maradtak fenn arról, hogy kik és miként töltötték be a korszakban Heves vármegye főispáni tisztét. (Zárójelben tüntetem fel, hogy 1527 és 1540 között melyik király nevezte ki őket, illetve ha időközben átpártoltak a másik uralkodóhoz.)

Várdai Pál egri püspök, királyi

személynök 1524. július 13. előtt - 1526. november ?

(I. János, majd I. Ferdinánd)

voltából), addig - a kiterjedtebb írásbeliségű - 16-17. századról viszonylag kevés vármegyei archontológiai értékű dokumentum állt és áll a kutatás rendelkezésére. A török kori hevesi megyetörténeti információk többsége végeredményben a Habsburgok által betöltött magyar királyság központi kormányszerveinek egykori irattáraiban (ma: bécsi levéltárakban vagy a Magyar Országos Levéltárban) megőrzött, továbbá hazai egyházmegyei archívumokban, valamint a Török Köztársaság Nemzeti Levéltárában megtalálható eredeti kéziratos források közléseiből és feldolgozásaiból származnak.

40