Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK hiszed..., hogy intoleráns, hogy üldöz, nagyon csalatkozó?'. A vármegyei állásokra felekezetid való tekintet nélkül nevezte ki az arra érdemeseket. Főispán- sága alatt négy tisztújító széket tartott: 1766. december 9-én, 1773. április 19-én, 1778. április 28-án, 1784. április 27-én. 1785-ben II. József közigazgatási rendeletének értelmében a nemesi vármegyét felszámolták, az országot tíz kerületre osztották. Heves és Külső-Szol- nok vármegye Pest, Nógrád, Esztergom megyével alkotott egy kerületet, melynek központja Pest volt. 1785. március 18-ával Majláth Józsefet nevezte ki az uralkodó a kerület főispánjának, illetve biztosának (lásd: Majláth József, gróf, föispáni adminisztrátor), őt 1787. január 27-től Almásy Pál (lásd: Almásy Pál, zsadányi és törökszentmiklósi, föispáni adminisztrátor, kerületi főispán) követte. Az 1785. május 30-i kisgyűlésen függesztették fel tisztségéből Eszterházy főispánt. A megyei közgyűlésen 1785. február 22-én még ő elnökölt, újból azonban csak 1790. március 3-án, miután az uralkodó rendeletét visszavonta és elhunyt. Eszterházy 1799. március 15-én hunyt el Egerben, a gyászszertartásra június 18-án került sor. Halála után az egri püspöki és a vele járó örökös föispáni széket öt évig nem töltötték be, mindaddig, amíg meg nem valósult az egri érsekség életre hívása. (Lásd: Fáy Bertalan föispáni adminisztrátor és Fuchs Xavér Ferenc egri érsek, örökös főispán.) K. M. Fábián Zoltán980 főszolgabíró 1892. április 18-án Egerben született. Születési neve Fábián Zoltán Béla. Apja Fábián Ignác vármegyei árvaszéki előadó, anyja Gyalogai Jolán volt. Tanulmányai befejezése után a közigazgatási pályára lépett. Az I. világháborúban a cs. és kir. 60. gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot. Legmagasabb rendfokozata tartalékos hadnagy volt. 1915-ben orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Ekkor Nagy Ezüst Vitézségi Érmet kapott. Vármegyei hivatali pályafutását nézve 1919. február 1. napján lépett szolgálatba mint helyettes szolgabíró. 1920. július 2-án Isaák Gyula alispán (lásd: Isaák Gyula, dr., főispán) levélben a kormánybiztos főispántól hivatalban tartását kérte. 1920-ban törvényhatósági határozattal választották szolgabíróvá, ami október 25-én került kihirdetésre. A főispán ugyanekkor a Pétervásárai járásba osztotta be, majd 1924 decemberében áthelyezte a Gyöngyösi járásba. 1925. ok980 Békássy 37. p.; Ladányi 471. p.; HHL 1920. 201., 208. p., 1924. 264. p., 1925. 202. p., 1927. 216. p„ 1932. 109. p„ 1934. 52. p.; HML IV-404/a 187. rsz. 2.813/a.l921.; HML IV-407/c 7. rsz. hivatkozva 19.169/a. 1934., 25.192/a.l934., 870/a.l937.; HML IV- 407/c 8. rsz. hivatkozva 870/a.l937., 12.586/a.l945.; HML IV-416 165. rsz. 388
