Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK A megyei tanácsról a Heves Megyei Szeszipari Vállalat élére került, ahol 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Nevéhez fűződik egy különleges, régi receptek alapján készülő, gyógynövények keverékét tartalmazó pálinka, az „Egri víz” gyártásának az újbóli beindítása. Élete során megkapta a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát (1952), a Munka Érdemrendet (1955), a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet (1957), a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát (1957) és az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést (1973). 1990-ben hunyt el Egerben. Cs. Z. Cziráky Béla, gróf cziráki és dienesfalvi961 főispán Lovasberényben született 1852. május 23-án. Apja gróf Cziráky János (1818— 1884) jogi doktor, Fejér vármegye főispánja, anyja gróf Dezasse Lujza volt. Apja halálakor Béla a dénesfai uradalmat örökölte. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1878-ban kötött házasságot galánthai Esterházy Mária grófnővel. Házasságukból három gyermek: József, Miklós és György született. 1872-ben az Igazságügyi Minisztériumban lett fogalmazó, majd a Belügyminisztériumban dolgozott. Itt elsősorban tűzrendészed kérdésekkel foglalkozott. Gróf Széchenyi Ödönnel együtt vett részt Isztambul tűzrendészetének megszervezésében. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Lovasberényi Önkéntes Tűzoltó Egylet. A Belügyminisztériumban végzett munkája és az isztambuli tapasztalatok birtokában választották 1882-ben a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének, amely tisztséget 1893-ig töltötte be. 1884. április 28-án Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter javaslatára nevezte ki az uralkodó Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánjának. 1889. december 10-én az előbbi állás meghagyása mellett Heves vármegye főispánjának is kinevezte az esedékes tisztújítás időtartamára. December 16-án tette le esküjét a közgyűlésen, amelyen a tisztújítás el is kezdődött. 1890. január 4-én már a felmentését közölte az Eger című újság. 1890. január 24-én adta át foispáni hivatalát utódjának (lásd: Kállay Zoltán, dr., főispán). Ezután a Külügyminisztériumban dolgozott. 1896-ban foudvarmestemek nevezte ki az uralkodó. 961 Vásárhelyi-Szluha 282. p.; Eger 1889. 407-410. p., 1890. 14. p.; FML; Gyászjelentés 371
