Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK igazgató szeptember 5-én állami tanítónak nyilvánította. 1951. október 16-án az Egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága kinevezte a bekölcei iskola igazgató­jává. A megyei tanács vb 1952. október 22-i határozatával áthelyezte a megyei tanács személyzeti osztályára. 1954. november 24-től ő lett az osztály vezetője. Ez év december 6-án kinevezték az Egri Járási Tanács V. B. elnökének. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1956. december 18-i ülésén hozott határozatával fegyelmi úton elbocsátotta állásából, ám nem helyezték vád alá, és a pedagógusi pályán való elhelyezését is garantálták. 1957. január 5-én Csirmaz kérvényezte igazgatói kinevezését az Egercsehi-Bányatelepi Általános Iskolához. A megyei tanács ja­nuár 16-i hatállyal engedélyezett egy nevelői állást számára, de az Egercsehi Bányaüzem Munkástanácsa határozottan tiltakozott ez ellen. A vitás ügyben az egri járási pedagógus egyeztető bizottság Csirmaz Egerbaktára helyezését, igaz­gatói munkakörből nevelői munkakörbe való beosztását tartotta indokoltnak. Az áthelyezés okának azt jelölték meg, hogy az iskola vezetését kommunista igaz­gatóval kell megerősíteni, Csirmaz pedig részt vett az „ellenforradalomban”, az Egri Járás Forradalmi Munkástanácsának volt az egyik elnökhelyettese. A radi­kálisabb forradalmi vezetők november 1-jén lemondatták tisztségéről, ezért a forradalom leverése után őt nem fogták perbe. Végül az áthelyezés megtörtént a két iskola igazgatójának cseréjével. Későbbi pályájára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. 2000-ben hunyt el Füzesabonyban. K. M. Csirmaz Dezső957 megyei tanács vb-elnökhelyettese 1893. május 27-én született Egerben. Apja Csirmaz Pál kőművessegéd, anyja Kalapács Erzsébet háztartásbeli volt. Tizenhármán voltak testvérek. Első fele­sége 1944-ben koncentrációs táborban hunyt el. 1945-ben vette nőül Ocsenás Máriát. Gyermekük nem született. A hat elemi elvégzése után kőművesnek tanult. 1907-ben belépett a Ma­gyarországi Ifjúmunkás Szövetség egri csoportjába. 1909-ben Budapestre köl­tözött. 1912 és 1914 között Ausztriában és Olaszországban dolgozott. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített az orosz fronton, meg is sebesült. Már Budapesten tagja lett az építőmunkás szakszervezetnek, az MSZDP- nek, majd 1919 elejétől a KMP-nek. A Tanácsköztársaság alatt az Egri Forra­dalmi Törvényszék bírája és elnökhelyettese volt. Tagja volt a városi pártveze­tőségnek, a munkás- és katonatanácsnak. A kommün bukása után három és fél 957 NA 1944. december 21. - 1945. november 29. 80-81. p.; HML XXI-4/b 20. rsz. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom