Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV IS ÉLŐI ÉLETPÁLY ÁK Bíró József934 megyei tanács vb-elnöke 1915. december 24-én született Mátraballán. Anyja Kun Jolán, (ismeretlen nevű) apja uradalmi cseléd volt, aki az I. világháborúban orosz hadifogságba esett. Itt a bolsevikok oldalán részt vett az 1917-es októberi szocialista forradalomban. A harcokban valószínűleg elesett, mert évekkel később sem adott életjelet magáról. Bíró József felesége Bocsi Ilona lett, házasságukból két fiúgyermek született. A polgári iskola után mezőgazdasági szakiskolai végzettséget szerzett, majd 10 évig különböző helyeken dolgozott, többek között Budapest környékén gyümölcskertész volt. 1940-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, s Csillaghegyen bekapcsolódott a háborúellenes harcokba. 1945-ben már szülőfalujában, Mátraballán volt, ahol megszervezte a helyi kommunista pártszervezetet. 1946 elejére ugyanitt körzeti párttitkár lett. 1946 őszén 2 hónapos pártiskolát végzett. 1946 decemberében a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága Párt és Tömegszervezetek Osztályára került instruktornak, később ugyanitt osztályvezető-helyettes lett. 1950-től 2 évig pártfőiskolára járt, melyet 1960-ban folytatott, s onnantól kezdve személyi irataiban az egyetemi szociológia szak végzettség volt bejegyezve. 1954 és 1956 között a Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának volt az első titkára. 1956 novemberében kormányösszekötőként Heves megyébe helyezték, ahol egyúttal tagja lett az MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző- és Végrehajtó Bizottságának. 1957 márciusától az MSZMP Heves Megyei Bizottságának a titkára, 1964 februárjától az első titkára volt. 1965. július 1-jén felmentették a megyei első titkári funkcióból - meghagyva végrehajtó- és pártbizottsági tagságát s kinevezték a Heves Megyei Tanács V. B. elnökének. 1969 januárjában a megyei tanácselnöki funkcióból szintén felmentették, egyúttal MSZMP végrehajtó bizottsági tagságát is megszüntették, de meghagyták a pártbizottsági tagságát. A felmentést és annak indoklását az MSZMP Politikai Bizottságával egyeztették. Ennek lényege hivatalosan úgy hangzott, hogy munkájának színvonala a legjobb szándéka ellenére sem éri el azt a szintet, amelyet „a jelenlegi helyzet és a jövő feladatai” megkívánnak. Bíró József ezt követően a nyugdíjaztatását kérte. 1969. október 31-én a megyei pártbizottság szigorú megrovás pártbüntetéssel sújtotta, s visszahívta a megyei pártbizottságból. A nem mindennapi történet mögött az állt, hogy Bíró József az 1968-as csehszlovákiai reformok, illetve az azt követő katonai intervenció idején egy memorandumot szerkesztett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban keletkezett politikai válság rendezésére, amelyet Komócsin Zoltánhoz és Fock Jenőhöz is eljuttatott. (Mindketten tagjai voltak az MSZMP Központi Bizottságának és a 934 HML XXXV-22-2 74. rsz., 77. rsz.; HML XXXV-22-3 417. rsz., 480. rsz.; HML XXXV-22-11 103. rsz. 349
