Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVKELŐI É LETPÁLY ÁK

Iskoláit Nyitrán végezte, majd a pozsonyi Emericanum papnövendéke lett. A bölcsészetet 1809-ben Nagyszombatban, a teológiát 1809-1813 között a bécsi Pázmáneumban végezte. 1815-ben szentelték pappá. Vágsellyén és Muzslán volt káplán. 1820 májusában Rudnay Sándor hercegprímás udvari papja, 1830-ban kanonok lett. 1831 szeptemberében nagyszombati érseki helynöknek nevezték ki. 1835-ben honti főesperes, 1844 júniusában almisiai választott, szeptember

22-én rozsnyói megyés püspök lett. Ebben a minőségben részt vett az 1847—

1848-as országgyűlésen.

1850. április 2-án nevezték ki egri érsekké. Beiktatása 1851. január 19-én volt. 1850. november 27-én valóságos belső titkos tanácsos, 1853. március 13-án az MTA igazgatóságának tagja lett. Személyében a kultúra, az oktatás és a tudomány elkötelezett híve került újból az érseki székbe. Megalapította az Érseki Líceumi Gyűjteményt, amely a város első múzeumi kiállítása volt. A plébániákról begyűjtötte a régi könyveket és iratokat, és a Főegyházmegyei Könyvtárban helyezte el azokat. Saját könyveivel és újak vásárlásával is folyamatosan gyarapította a könyvtárat. 1851-ben létrehozta az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, 1852-ben leánynevelő intézetet létesített az angolkisasszonyok vezetése alatt, 1861-ben újraindította a jogakadémiát. A katolikus egyházat a Káldy- féle Biblia Tárkányi Bélával elvégeztetett átdolgozásával ajándékozta meg. Eger lakossága javára lemondott a borkilencedről és a szőlőaljai taksáról, továbbá a város birtokába adta a határbeli legelőket. Egyházkormányzata alatt számos plébániát, templomot, iskolát építtetett, nevelőintézeteket támogatott.

Az érsek mint örökös főispán csak a vármegyei autonómiát is visszaállító ún. októberi diploma után foglalhatta el helyét. 1860. december 12-én ült össze a bizottmányi ülés, amelyen már Bartakovics elnökölt. Az 1861-es februári pátens kiadását követően felfüggesztették foispánságát, s a tisztség ellátására az év végén foispáni helytartót nevezett ki az uralkodó (lásd: Földváry János megye- főnök, főispáni helytartó). A kiegyezés után, 1867. március 31-én ismét helyreállt a rendi jellegű vármegyerendszer. Heves és Külső-Szolnok vármegye élére foispáni helytartó (lásd: Szapáry Gyula, gróf, főispáni helytartó, királyi biztos) került. Bartakovics érsek 1869. december 27-én foglalta el újból a főispáni széket, amelyet 1871. november 30-ig töltött be. A vármegyétől a december 28-i közgyűlésen köszönt el az utolsó örökös főispán.

1873. május 30-án hunyt el Egerben, Alsóelefánton temették el.

K. M.

341