Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Almásy Pál, ifj. zsadányi és törökszentmiklósi912 törvényhatósági teljhatalmú (országos) biztos 1818. január 18-án született Pesten. Apja Almásy József (1793-1823; lásd: Al­másy József, ifj., főszolgabíró), anyja berzeviczei és kakaslomnitzi Berzeviczy Zsófia (1792-1860) volt. 1839. június 16-án vette feleségül németújvári Batt­hyány Amáliát (1818-1867), gróf Batthyány József fölovászmestcr leányát. Két gyermekük született. Jogot végzett, majd Heves vármegyénél kezdte gyakornoki éveit. 1836- ban tiszteletbeli (vagyis díjazás nélküli) aljegyzőnek, 1837-ben táblabírónak választották. A sikeres ügyvédi vizsga ellenére 1838-ban megvált a megyei közigazgatástól, birtokain gazdálkodott. 1842. május 17-én gróf Károlyi György Békés vármegye főispánja kinevezte a vármegye táblabírájának. Az 1843/44-es országgyűlésen Heves vármegye követe volt. Kiválóan képviselte az ellenzék törekvéseit. Az országgyűlés feloszlatása után már mint elismert politikus tért vissza a megyébe. Az 1844. december 16-i botrányos tisztújítást (lásd: Almásy Gedeon főispáni helytartó) a választásokból kizárt ellenzék nem fogadta el. Többen lemondtak tisztségükről. Az új választást 1845. május 8-án tartották. Ekkor első alispánnak választották meg Almásy Pált. Már 1846-ban megpróbált lemondani tisztségéről, végül 1848. június 2-án vált meg az első alispánságtól. Brezovay József főispáni helytartó Habsburg-párti működésén kívül feltehetően anyagi nehézségei is szerepet játszottak lemondásában. 1846-ban a Heves Me­gyei Takarékpénztár elnöke is ő volt. 1848-ban a politikai életbe országgyűlési képviselőként kívánt bekapcso­lódni. 1848. június 3-án Gyöngyös városa delegálta országgyűlési követének. Az 1848. július 5-én megnyílt népképviseleti országgyűlés másodalelnöknek válasz­totta. A szeptemberi kormányválság idején tagja volt annak a küldöttségnek, amely a Habsburg birodalmi vezetés és a magyar minisztérium, illetve az or­szággyűlés között próbált közvetíteni. Novemberben kapta első - rövid ideig tartó - kormánybiztosi megbízatását. December 10-én Recsky Andrással együtt kinevezték kormánybiztosnak Heves vármegyébe „a népfelkelést organisálni” (lásd: Recsky András népfelkelési biztos). Ezzel a kormánybiztosok száma négy­re emelkedett. (A harmadikra lásd: Puky Miklós honvédtoborzási, élelmezési biztos, a negyedikre lásd: Halasy Kázmér élelmezési biztos.) Almásy magát tar­tományi kormánybiztosnak nevezte, egész megyére kiterjedő hatáskörrel. Ké­sőbb még két beosztott kormánybiztos került irányítása alá (lásd: Pap Pál nép­felkelési biztos és Németh Albert népfelkelési biztos). Ő maga Szemere Bertalan 9,2 Almanach 1848-1849. 42. p.: A születési helyet Nemes tévesen közli az anyakönyvi kivonat ellenére.; Borovszky 608., 613. p.; Héjjá 205. p.; Genealogy Almásy (2009. ja­nuár 10.); Hajagos; HML IV-l/a 140. rsz. 599. p., 151. rsz. 779. p.; HML IV-l/b 776. rsz. 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom