Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves (és Külső-Szolnok) vármegye tisztikara 1872–1918
HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TISZTIKARA 1872 1918 Országgyűlési képviselők 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3.- 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. 1872. szeptember 3. - 1875. május 24. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Balközép) - nagyfu- gedi választókerület Baldácsy Antal, báró (Balközép) - poroszlói választókerület Csávolszky Lajos (Balközép) - mezőtúri választókerület Csiky Sándor, csíkzsögödi (Balközép)- egri választókerület Horánszky Nándor (Balközép) - szolnoki választókerület Károlyi Gyula, gróf nagykárolyi (Deák Párt) - kápolnai választókerület Keglevich Gábor, gróf buzini (Reform Párt) - pétervásárai választókerület Kovách László, visontai (Deák Párt)- gyöngyöspatai választókerület Pulszky Ferenc (Deák Párt) - gyöngyösi választókerület Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári (Deák Párt) - törökszentmiklósi választókerület Az 1870-es törvény felsorolta a törvényhatóságoknál rendszeresített állások körét is, amitől eltérni csak belügyminiszteri engedéllyel lehetett. A központi tisztviselők az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztámok, főorvos, főmérnök, levéltámok, főszámvevő, közgyám, állatorvos lett, az ún. külső tisztviselők a szolgabíró, a rendezett tanácsú városok polgármesterei, a járási orvos, járási mérnök, járási számvevő, járási közgyám és a szolgabírósági írnokok voltak. A központi tisztségviselőknek a vármegye székhelyén, a külső tisztviselőknek az adott járásban kellett lakni, bár ettől a szabálytól időlegesen el lehetett térni. A megyei választásokat hatévente kellett megtartani. Fontos eleme volt a törvénynek az is, hogy meghatározta a hivatalok betöltésének előfeltételeit. Ezzel kezdetét vette az a szabályozási folyamat, mely több lépésben képzettségi előfeltételhez kötötte a vármegyei hivatal vállalást, hozzájárulva ezzel a közigazgatási kar szakapparátussá válásához. A törvény által előirt új hivatali rendszer az 1872. január 25-27-i választással kezdte meg működését Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Ekkor a meg- és átszervezett hivatalokat betöltötték, a vármegye területét 11 járásra bontották. Ennek megfelelően a tisztségviselők esetében az 1872 eleji választás tekinthető belső időhatárnak. 180
