Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara 1861–1867
HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TISZTIKARA 1861 ..1867 G yöngyösi járás323 Főszolgabíró Isaák László, kisdobronyi 1860. december 13. - 1861. július 8. Kürthy Antal, fájkürthi és koltai 1861. július 8. - 1862. január 15. (?) Bakó József (1. kerület)324 1862. január 15. - 1867. április 28. Gyöngyösi járás Alszolgabíró 1860. december 13.- 1861. július 8. 1860. december 13. - 1861. novemberl8. 1860. december 13. - 1861. július 8. 1861. július 8.-? 1862. január 15. - 1863. ? 1862. november 1. előtt - 1867. április 28. 1862. január 15. - 1867. április 28. 1862. január 15. - 1867. április 28. Gyöngyösi járás Esküdt 1860. december 13. - 1861. július 8. 1860. december 13. - 1861. novemberl8. 1860. december 13. - 1861. november 18. 1860. december 13. - 1861. novemberl8. 1861. július 8.-? 1862. január 15. - 1867. április 28. Borhy Dániel, id. Kaszap Bertalan Oláh József Szabó Sándor János Fehér/Fejér Kálmán Szák József (1. kerület) Fejér Alajos Géczy Lajos Kürthy Antal, fájkürthi és koltai Borhy Dániel, id. Simonyi Antal (2. kerület) Makay Emil, makói és geleji (2. kerület) Bereczky Pál (3. kerület) Gyürky János (4. kerület) 323 A Bach-rendszer éveit követően az újraegyesített Heves és Külső-Szolnok vármegye ismét a régi négy járásra - Gyöngyösi, Mátrai, Tamai, Tiszai járásra - tagolódott. Ez a járási beosztás a kiegyezést követően is fennmaradt, és az 1870. évi XLII. törvénycikk értelmében kialakított új járási beosztás megszervezésekor szűnt meg, A Gyöngyösi járás a vármegye észak-nyugati részét foglalta magába. Központja Gyöngyös volt, de ebben a járásban volt Hatvan is. A járáshoz tartozott a Mátra nyugati része. A járás területén 24 település és 19 puszta feküdt az 1863-ban kiadott helységnévtár szerint. A járás 1872-ig állt fenn. 1863-ban a Tama (vagy első) járás négy, a Gyöngyös (vagy második) járás szintén négy, a Mátra (vagy harmadik) járás három, míg végül a Tisza (vagy negyedik) járás öt kerületből állott. Az első kerületek élén a főszolgabírók álltak. 158
