Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - A város térszerkezetének kialakulása - A középkori város részei és utcái

BEVEZETÉS A város térszerkezetének kialakulása A város középkori területét és térszerkezetét egyrészt a történeti adatok, másrészt Hazael Hugó servita szerzetes és a püspöki geometra 1753-ban készített várostérképe alapján tudjuk meghatározni. Ez a fallal körülvett város minden telkét helyszíni felmérés alapján mérethelyesen ábrázolja. A patak nyugati oldalán 392, a keletin 372, összesen 764 telket lehet összeszámolni.

1 Bár az általunk vizsgált összeírások keletkezése és a térképen rögzített állapot között mintegy hat évtized telt el, de a fallal körülvett város területe ugyanakkora maradt. A kőből készült városfal feltételezett tervezője egri vár építésze, Christophoro Stella lehetett, aki 1574-ben már az építkezések főfelügyelője volt. Mivel a fal 1583 tavaszáig félig már elkészült, a munka kezdetét az 1570es évek végére tehetjük. 1589-ben az Udvari Haditanácstól már a munka befejezéséhez kérnek pénzt, ezért joggal tételezhetjük fel, hogy a körfal építését 1593 körül már befejezték. Szamosközy István, az 1596. évi ostrom jól értesült krónikása azt jegyezte fel, hogy a város „a legközelebbi években emelt kőfallal van kerítve. "" 1596 és 1687 között a törökök által végzett karbantartásra és az esetleges átalakításokra utal Evlia Cselebi török utazónak 1664/65. évi feljegyzése, amely szerint a városfalat Köprüli Mohamed nagyvezír építtette 1658-ban. Ezek a munkák azonban a fal korábbi nyomvonalát nem módosították, tehát a Hazael-féle térképen a városfalak nyomvonala a XVI. századi állapotot tükrözi. A városfal az 1552. évi török ostrom előtt néhány évvel készült, és a város akkori területét körbefogó, a kor általános erődítési gyakorlata szerint gerendákból, rőzsekötegekből és döngölt földből készült palánk nyomvonalát követte.

3 A középkori Szent Mihály plébániatemplom és az Ágoston-rendi kolostor csak a palánkon belül állhatott. Ez a két épület azonban Hazael térképén szinte hozzátapad a palánk nyomvonalában épült városfalhoz, ezért ez az alaprajz végeredményben a középkori város területét határozza meg. A középkori város részei és utcái* A Bükk lábánál, a síksági vidék felé nyíló, az Eger patakkal kettéosztott völgyet (az eddig ismert régészeti leletek tanúsága szerint) a honfoglalás során előbb kisebb katonai csoport szállta meg, majd a X. század második felétől már családi temetőket is ismerünk. Ezek alapján fel kell tételeznünk azt, hogy a jelenlegi város területén és közvetlen környékén kisebb települések alakultak ki. Az egyház- és államszervezés idején Egert Szent István király az általa alapított első püspökségek egyik székvárosának választotta. A hely kijelölése nem lehetett véletlenszerű: történeti adatokból tudjuk, hogy a korai magyar püspökségek székhelyeit ott jelölték ki, ahol a település és környéke a nagyfejedelmi-királyi család, illetve rokonságának birtokában volt, és a világi hatalom védelmében a térítő munkát már az egyházszervezést megelőzően is végezni lehetett. 5