Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)
Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - A lakosság társadalmi rétegződése
A táblázatban szereplő 21 egyedülálló asszony közül két különálló házban kettő-kettő, egy házban pedig három asszony lakott. Nyolc Haydár László" egyik lakatlan házában kapott menedéket, hatot Nazli hodzsa fogadott be saját házába. A fent adatokból az egy háztartásban élők átlagos számára vonatkozóan a következő összefüggéseket lehetett megfigyelni: családtagok családtagok és szolgasorsúak Család-háztartásban élők száma 73/20=3,65 fő 85/20=4,25 fő Nem család-háztartás élők száma 21/18=1,20 fő 23/18=1,27 fő Együtt 94/38=2,47 fő 108/38=2,84 fő Az átlagszámok alkalmasak arra, hogy további számításaink során az egyes család-háztartásokat 4,25, a nem család-háztartásokat 1,25 fővel vegyük figyelembe. Ha csak a háztartások számát tudjuk, akkor 2,85 fő az átlagszám. Fel kell tételeznünk azt, hogy a két összeírásban nem minden török család szerepel, mert Fischer Mihály korábban már említett, december 17-én kelt jelentésében 53 családról (vagy háztartásról?) tesz említést. A rácok számát megközelítően 35 családra tehetjük, a magyar háztartások számát azonban még becsülni sem tudjuk. A 88 török és rác háztartásban élők száma a fenti 2,85 fős szorzó szerint csak 250 főt tenne ki. Ha 35 magyar háztartást feltételeznénk, akkor is csak 350 főre becsülhetjük az 1687 végén itt élt lakosság számát. Egyházi forrás és Fischer Mihály jelentése is megemlíti, hogy már a törökök kivonulásának napján Palásti András gyöngyösi ferences házfőnök a török családok nagyobb részét megkeresztelte. Ettől kezdve ezeket újkeresztényeknek nevezték. 5 2 Szokatlanul furcsa és a korabeli egyházi gyakorlatnak is ellentmondó a minden előzetes hitbéli oktatás nélküli tömeges keresztelés. Nem egyértelmű az a magyarázat, amely szerint ezek a személyek olyan magyar keresztény családokból származtak, akik katolikus pap hiányában mohamedán vallási szokásokat vettek fel, de az első adandó alkalommal megkeresztelkedtek. 5 3 A korabeli források hitelességét azonban a fentiek ellenére is el kell fogadnunk. Ezek alapján egyértelmű, hogy az egri új keresztények a hódoltság alatt a városban élő török és eltörökösödött magyar családok tagjai voltak. Katona Imre művészettörténész 1975-ben írt tanulmányában azonban azt vélelmezte, hogy ezek olyan anabaptista habán fazekasok közül kerültek ki, akiket Sárospatakról 1673 után elűztek, és egy csoportjuk Egerben telepedett le. A szerző azonban félreértette mind az egri új keresztényekre vonatkozó történeti források, mind a helytörténetírók korábbi adatait, ezért logikai bakugrásoktól sem mentes, minden alapot nélkülöző helytelen következtetéseket vont le. Ezek mindegyikét bírálói megcáfolták és bebizonyították azt, hogy a városban soha nem éltek anabaptista habánok. 5 4 35
