Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - A házak méretei

Városrész Lakóházak Istálló* Pin< :e** Belső kert Városrész darab % darab % darab % darab % Makiári 57 12,5 42 73,7 23 40,4 24 42,1 Káptalan 29 6,4 9 31,0 9 31,0 7 24,1 Felnémeti 119 26,2 80 67,2 51 42,9 72 60,5 Hatvani 62 13,6 40 64,5 32 51,6 37 59,7 Rác 115 25,3 75 65,2 50 43,5 76 66,1 Fórum 24 5,3 18 75.0 10 41,7 16 66,7 Kiskapu 49 10,8 30 61,2 24 49,0 34 69,4 455 100,0 294 64,6 199 43,7 266 58,5 *249 telken egy, 21 telken kettő, 1 telken három istálló állt. **165 telken egy, 17 telken két pince volt. Az istállókban összesen 1412 számosállat számára volt férőhely, az alábbi megoszlásban: Férőhelyek száma 2 3 4 5 6 7 8 10 12 16 18 Istállók száma 30 16 145 5 40 2 22 4 5 1 1 A pincék városrészek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy nemcsak a város nyugati és keleti oldalán húzódó, riolittufából és édesvízi mészkőből álló dombsorba vágtak lyukpincéket, hanem a mélyebben fekvő Káptalan, a Fórum és a hatvani városrész épületei alá falazott pincéket is építettek.

2

0 Az eddig ismertetett adatokból az tűnik ki, hogy a település sokkal inkább egy nagyobb falu vagy mezőváros képéhez hasonlítható, semmint azokhoz a városokhoz, amelyek a meg nem hódolt Felső-Magyarországon ebben erre az időre már szép számmal kialakultak. A házak méretei Egy ház relatív méretét döntő módon befolyásolja a benne lévő helyiségek száma. A III. összeírásban 400 ház esetében jegyezték fel a házakban lévő kemencék, azaz a fűthető szobák, illetve a kamrák számát. A kamra egyaránt jelentheti a konyha jellegű pitvart, a fűtetlen szobát, vagy a tárlókamrát. A helyiségszámok esetén az első szám a szobák, a második a kamrák számátjelöli, az alábbi változatokban: 1+0=1 2+0=2 3+1=4 4+1=5 5+3=8 1+1=2 2+1=3 3+2=5 4+2=6 8+2=10 1+2=3 2+2=4 3+3=6 4+3=7 1+3=4 2+3=5 3+4=7 4+4=8 2+4=6 4+5=9 27