Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - Városrészek, utcák, lakótelkek - A város épületeinek állapota

Az összeírások adatainak statisztikai elemzése Városrészek, utcák, lakótelkek A Domonkos Jakabnak adott utasításból egyértelműen kiderül, hogy a török iratok egy részét is felhasználták az új összeírások elkészítése során. Ennek bizonyítéka az is, hogy az összeírásokban többször hivatkoznak a régi telekszámokra. A B. összeírás beazonosíthatatlan számai minden bizonnyal törökkoriak. A C. és a III. számú összeírások sorszámozásában csak néhol lehetett kisebb szomszédsági összefüggést felismerni. Minden összeírás sorrendje az összeírok előre meghatározott útvonalát rögzíti. A különböző összeírások készítői azonban nem azonos módon járták be a várost, és nem egyformán nevezték meg a városrészeket és az egyes utcákat. Az eredetileg sorszám nélküli, és az általunk utólagosan beszámozott III. összeírás készítői először a patak bal partján fekvő 3, majd a jobb parton lévő 4 városrész (piatea) ingatlantulajdonosait írták össze. Ez a földrajzi megosztás egyben a káptalan és a püspökség középkori földesúri joghatóságát is tükrözi. Az egyes városrészeknek csak a főútjait nevezték meg, de az ezekben lévő kisebb utcákat nem említik. Az Edelspacher György kamarai provizor és az általa kiválasztott hites polgárok

1

4 közreműködésével készült I. összeírásban már új telek- és házszámokat vannak. A kötethez mellékelt Hazael-féle térkép másolatán római számok jelöltük a III. összeírásban megnevezett városrészeket, az arab számok számsorrendje az I. összeírás készítőinek útvonalát is rögzíti. A város épületeinek állapota Az 1664/65-ben Egerben járt Evlia Cselebi világutazó leírása szerint 17 városrésze közül tízben mohamedánok, hétben keresztények laktak. A városban 2060 ház és sok palota, 600 bolt, határában 9600 szőlőbirtok volt." Ez a leírás azonban erősen túlzó, és ezért a közölt számadatokat nem tekinthetjük teljesen valósnak. A vizsgált forrásokban a későközépkori építmények közül elsősorban a dzsámik céljára átalakított középkori templomokra találunk adatokat. Egyetlen lakóház esetében jegyezték fel, hogy egy romos és 1690-ben már lebontott lakóház ablakkeretébe vésve az 1585. évszám volt olvasható.

1

6 Feltehetően 1688 elején készült a város házairól egy összefoglaló feljegyzés, az alábbi adatokkal:

1

7 Darab % Egyháziaknak (püspök, ferencesek, jezsuiták, minoriták, serviták) átadott házak 45 13,9 Hajdúknak és huszároknak átadott házak 86 26,6 Ujkeresztényeknek átadott házak 42 13,0 Polgároknak eladott házak 120 37,2 Rácoknak eladott házak 30 9,3 Együtt 323 100,0 21