Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - A város visszafoglalása

A fentieken kívül még néhány településtörténeti adatot ismerünk. Harangozó utcában csak az 1546. és az 1552. évi portaszámokat írták össze. A Szent Miklós városrész az 1558. évi összeírás szerint az 1552. évi ostrom során teljesen elpusztult. Még 1567-ben is lakatlan volt, de a nemesek az elpusztult telkeken majorságaikat alakították ki. Az Újváros is elpusztult az 1552. évi ostrom során, de már 1551-ben is csak 1 jobbágyház állt itt. Még 1558-ban is lakatlan volt, 1567-ben és 1572-ben azonban már nemesek lakták. A családok átlagos lélekszámát demográfiai szakirodalom ebben az időszakban 5-6 fővel számolja. A XVI. század utolsó évtizedeiben 350^00 család, tehát 2400-2500 fő élt a városban. A 91 évig tartó hódoltság idejéből témánk szempontjából felhasználható forrásokat alig ismerünk. A város visszafoglalása Buda első sikertelen ostroma (1684. július 15.-október 31.) után a Szent Liga szövetségében egyesült seregek vezérei és az Udvari Haditanács az 1685. évi hadműveleti terv legfontosabb célját abban jelölte meg, hogy azokat a török várakat és erődített helyeket kell visszafoglalni vagy semlegesíteni, amelyek egy újabb budai ostrom sikerét veszélyeztethetnék. 1685 második felében a Heves és Külső-Szolnok vármegyében lezajlott hadműveletek következtében október 16-án Heves palánkvárát, 19-én pedig Szolnokot foglalták vissza. Ennek hírére néhány nap múlva a közelben fekvő, palánkkal erősített Balaszentmiklós (ma Törökszentmiklós) török őrsége elvonult a településről. Hatvan vára alatt is megjelent egy kisebb csapat, de ez inkább csak a fenyegető katonai jelenlétet akarta bizonyítani, és tovább vonult Egerbe, ahol a város egy részét is sikerült felgyújtaniuk. Az 1686. évi előzetes haditervben Hatvan és Eger visszavívása is szerepelt. Januárban csak megkísérelték Hatvan ostromát júliusban viszont Caraffa és Heissler tábornokok mintegy 2500 fős csapata már cselvetéssel is megpróbálkozott. Mintegy 50 fős magyar huszárcsapat a város határában legelő marhacsordát akarta elhajtani. A várbeli török őrség egy nagyobb csapata a csorda védelmében a huszárokra támadt, akik színleg megfutamodva a szűk egerszóláti völgybe csalták a törököket. Ott viszont a készenlétben álló csapatokkal szabályos ütközet alakult ki. Ennek során 140 török, közöttük Oszmán pasa, az egri vilajet beglerbégje elesett, 40 katonát pedig elfogtak. Ezután a csapattestet Buda ostromához irányították vissza. Buda második ostroma és bevétele (1686. június 21-szeptember 2.) után már reális katonai lehetőség nyílt az ország egész területének felszabadítására. Az 1687. évi haditerv egyik legfontosabb Eger visszafoglalása volt. Ennek módjában azonban más-más álláspontja az Udvari Haditanácsnak, a felszabadító csapatok fővezérének és néhány generálisnak. Figyelembe véve az egri vár erősségét, illetve a 3500-4000 főre tehető helyőrséget, végül is nem a nagy véres vesz12