Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

II. A forradalom napjai

II. A FORRADALOM NAPJAI 1956. október végére a diákság - most már önálló szervezete, a MEFESZ segítségével - és a reformgondolkodású pártellenzék, értelmiség az országszerte létrejövő vitafórumokon keresztül széles körben népszerűsíteni tudja az egyre radikalizálódó reformpolitika programját. Ennek sarkpontjai: a nemzeti függetlenség, a demokratikus politikai átalakulás és a gazdaság átszervezése oly módon, hogy az az életszínvonal javulását eredményezze. Október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen összejövetelre kerül sor, ahol elfogadnak egy 16 pontos követelést, mely a következő napokra (a forradalom időszakára) és lényegében minden társadalmi csoport számára is országos programot ad. Egyebek közt a szovjet csapatok kivonását, Nagy Imre kormányfői kinevezését, általános, egyenlő és titkos választásokat, több pártot, sztrájkjogot, teljes gondolat-, vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, az előnytelen külkereskedelmi szerződések (többek közt a magyar uránra vonatkozó) felülvizsgálását, a gazdasági élet átszervezését, munkás-létminimum megállapítását, a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását, a nemzeti szimbólumok visszahelyezését követelik. A 16 pont elfogadása mellett elhatározzák, hogy másnapra szolidaritási tüntetést szerveznek Lengyelország mellett. Az október 23-án délután kezdődő diáktüntetésből általános népfelkelés bontakozik ki, melynek első eredménye, hogy az éjszaka folyamán Nagy Imre elfogadja a jelölést a miniszterelnöki tisztségre. Másnap, október 24-én az MDP Központi Vezetősége határozatot hoz Nagy miniszterelnöki kinevezéséről, és egyéb személyi változtatásokat hoz, de még mindig a párt élén marad a sztálinista Gerő Ernő, továbbá a KV szovjet katonai segítséget kér a rend helyreállításához. A felkelés fegyveres ellenállássá eszkalálódik, s hamarosan számos vidéki városban is megmozdulásokra kerül sor, valamint sztrájkmozgalom kezd kibontakozni. Az Egyesült Izzóban és a miskolci Dl MA VAG-ban megalakulnak az első munkástanácsok. Az erődemonstráció céljából felvonuló szovjet katonai erőket meglepi a fővárosi forradalmárok fegyveres ereje, szervezettsége és elszántsága, s mivel a magyar rendvédelmi alakulatok megbízható módon nem foghatók hadba, kudarcot vall a felkelés gyors felszámolásának terve. Október 25-én délelőtt a Parlament előtt tüntetőkre a mai napig tisztázatlan körülmények közt karhatalmisták vagy a szovjet katonák tüzet nyitnak, mely legalább félszáz halálos áldozatot követel. A véres események után szovjet jóváhagyással - Kádár Jánost nevezik ki az MDP őtitkárává. 79