Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

Álláspontja és magatartása ekkor már a helyzet átmentését szolgálta, amit a későbbiek is bizonyítanak, nevezetesen azt, hogy Bíró Lajos még november végén is az ellenforradalom nyílt szolgálatában álló és a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánnyal szemben álló s az imperialisták által is támogatott Központi Budapesti Munkástanács felé orientálódott. Több más vádlottnak is hasonló volt a magatartása november 4-e után. A november 4-e során bekövet­kezett zűrzavarban Rumann Imre és társai kiszerelték a rádióból az adócsöveket és Miskolcra távoztak. Langmáhr Ilona tanárnő még 1957. március 21-én is úgy nyilatkozott a szovjet segítséggel kapcsolatosan, hogy annak saját ügyészségi vallomása szerint is ellenforradalmi íze volt. Terheltek többsége az ellenforrada­lom fegyveres leverése után is arra törekedett, hogy gátolja a konszolidálódást, és olyan helyzetet várjon ki, amely majd saját ellenforradalmi álláspontját fogja igazolni. A Szabad Eger Rádió uszító tevékenységében leli egyik döntő magya­rázatát az a körülmény, hogy Egerben a demokratikus intézmények megbénítása után a Holczer-féle nemzetőr zászlóalj jelentkezésével is nemcsak a fasizmus minden rendű és rangú hívei lélegeztek fel és léptek a porondra, de komolyan fenyegetett és hosszabb-rövidebb ideig lényegében meg is valósult Heves me­gyében a burzsoá restauráció, melynek során kicsúszott a hatalom a nép kezéből, kezdetét vette a burzsoá elnyomatás, és jóval a szovjet csapatok bejövetele után is még - bízva a Szabad Európa Rádió által is valószínűsített imperialista fegyveres támogatásban valamint az ellenforradalmi központokkal létesült rejtjeles rádiós kapcsolat alapján is, széles ellenforradalmi hangulat burjánzott el, az utcán ellenséges elemek garázdálkodhattak és provokálhattak, és az üzemek­ből, vállalatoktól kommunistákat, becsületes dolgozókat küldhettek el vagy szoríthattak háttérbe. [...] Fenti tényállás terheltek részbeni beismerő vallomásával, valamint tanú­vallomásokkal és bűnjelként lefoglalt iratokkal kellően bizonyítható. Ennek alapján az 1957. május 3-a óta előzetes letartóztatásban lévő Bíró Lajos, aki 1927. december 17-én Beregdarócon született, anyja: Sepsi Erzsébet, büntetlen, Balogh Lászlót, aki 1935-ben Budapesten született, anyja: Fodor Erzsébet, büntetlen, Kenderesi Tibort, aki 1920. május 15-én Újvidéken született, anyja: Georg Anna, színész, büntetlen, Sárközi Zoltánt, aki 1934. november 24-én Nyíregyházán született, anyja: Söri Eszter, színész, büntetlen, Rumann Imrét, aki 1931. december 29-én Orosházán született, anyja: Bene Katalin, egyetemi hallgató, büntetlen, 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom