Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

antimarxista és lényegében népellenes ideológiai platformját, mely az értelmiség vezető szerepét kívánta biztosítani a „forradalomban" a munkásosztály vezetése helyett. Ezzel a platformmal esetleges részletkérdésektől eltekintve a főiskolai MEFESZ által irányított egri forradalmi tanács nemcsak egyetértett, de Götzingeréket mindenben támogatta is. [...] Götzinger Károly nem elégedett meg az Országos Nemzeti Bizottmány programjának helyi népszerűsítésével és a falujáró csoportok szervezésével. Megérkezése után hamarosan bekapcsolódott a Szabad Eger Rádió munkájába, s ott vezető szerephez jutott. Götzinger Károly édesapja a felszabadulás előtt a fővárosi lóhús üzemnél dolgozott, a felszabadulás után mind a mai napig a szocialista kereskedelemben tevékenykedik, mint KÖZÉRT árudavezető. Nővére egy budapesti egyetemi tanár felesége. Götzinger Károlynak, mint bölcsésztan hallgatónak is irodalmi ambíciói voltak, és ennek kapcsán került szorosabb kapcsolatba az írószövetséggel, majd pedig az írószövetség által patronált Országos Nemzeti Bizottmánnyal. Egri tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a Szabad Eger Rádió munkájának végső elfajulásához. A rádió felhasználása érdekében először Sárközi Zoltán tett lépéseket, aki az akkor még az AVH épületében lévő rádióadó segítségével, előadása szerint, rokonai részére akart üzenetet küldeni. A rádió felhasználása ezután mind a MEFESZ, mind a forradalmi tanács részéről fontos napirendi kérdéssé vált. Közrejátszott itt az is, hogy az októberi események során Egerbe érkezett miskolci főiskolások, mint Törő Géza és csoportja, nem tartották megnyugtatónak és kielégítőnek a telefonösszeköttetést, és ezért állandóan sürgették az ÁVH épületéből a rádió adó-vevő készülék áthozatalát és üzembe helyezését a főiskolán. Bíró Lajos és a MEFESZ más tagjainak, mint pl. a forradalmi tanács kultúrfelelősének, Sklánicz Vincének a miskolci utazása és ennek kapcsán a miskolci egyetemistákkal, különösen a „forradalmiságáról híres" Miskolci Műszaki Egyetemmel való kapcsolatfelvétele a diákparlament útján végül is azt eredményezte, hogy október végén Rumann Imre vezetésével hozzáértő egyetemisták jöttek Miskolcról Egerbe a rádió átállítására és üzembe helyezésére. A miskolci egyetemisták megérkezése után a rádió átszállítására Balogh László írásbeli utasítást adott, mely utasítást Bíró Lajos látott el pecséttel. [...] A rádió átszállításában és üzembe helyezésében Rumann Imre tevékenyen részt vett, ugyancsak ő szervezte meg az átszállítás után a vevőszolgálatot, valamint a rejtjelezést. Rumann Imre orosházi illetőségű szakérettségit végzett egyetemi hallgató, aki elsősorban műszaki segítségadás végett érkezett Egerbe, közlése szerint a forradalmi tanács Miskolcra küldött küldöttségének kikérése folytán. Tevékeny része volt a rádió munkájában Langmáhr Ilona tanárnőnek is. Langmáhr Ilona édesanyja komorna volt a felszabadulás előtt a Mauner családnál. Édesapja üzemi munkás volt. 200 négyszögöles telekkel családi házuk van Sashalmon. Langmáhr Ilona már az októberi események előtt részt vett különböző értelmiségi ankétokon, részben Egerben, részben pedig a fővárosban, a 394