Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

sorozás eredményét, és még sem tettek hathatós intézkedéseket a horthysta tisztek beáramlása ellen. Ilyen intézkedést hatástalan tiltakozáson kívül nem is tehettek, hiszen tevékeny részük volt annak a folyamatnak az elindításában, mely végül is ide vezetett. A forradalmi tanács ellenforradalmi tevékenységét jelentős mértékben előmozdította a főiskola hallgatóságának és tanári karának népellenes vagy éppen megtévesztett csoportján kívül egyes olyan vállalatok és intézmények buzgósága is, mint pl. a Gyógyszertár Vállalaté, ahonnan sztrájkkal fenyegetett fasiszta követeléseket juttattak el a forradalmi tanácshoz, többek között követelték a pártfunkcionáriusok telefonjainak kikapcsolását, ami meg is történt, vagy a színházé, ahol a színészek egy csoportja a karrier ugródeszkájának tekintette az ellenforradalmat, és anyagi eszközök reményében is buzgó kiszolgálója lett. Különösen kitettek magukért e vonatkozásban Sárközi Zoltán és Kenderesi Tibor színészek. Sárközi Zoltán édesapja detektív volt 1945 előtt, s a felszabadulás után is a rendőrségnél dolgozott 1956-ig, amikor terhelt állítása szerint a Rajk-ügyből kifolyólag apját leszerelték. Felesége értelmiségi származású tanárnő. Kenderesi Tibor kereskedő családból származik, eleinte maga is a kereskedelemben dolgozott, majd a színészi pályán helyezkedett el, a Horthy hadseregben zászlósi rendfokozatot nyert, a II. világháborúban amerikai fogságba került, és Franciaországból tért haza 1946-ban. Sárközi Zoltán és Kenderesi Tibor tevékenyen kivették részüket nemcsak abból, hogy a kezükbe kaparintsák a vezetést a színháznál, de az ellenforradalom egyéb akcióiból sem maradtak ki. A Széchenyi u. 52. szám alatti, ún. színész házban a már disszidált Újlaki Béla lakásán tartottak összejöveteleket és beszélték meg a hatalom megszerzésének problémáit a színháznál. Ennek eredményeként történt, hogy Kenderesi Tibor az első, valamelyest még demokratikus színházi munkástanács megkerülésével új munkástanács választását tűzte napirendre, melynek azután ő lett az elnöke, Sárközi Zoltán pedig a titkára. Ez a munkástanács eltávolította a színház kommunistáit, és igyekezett mindenben kielégíteni a forradalmi tanács igényeit. Kenderesi e szervező munkán kívül mint színész is élen járt az ellenforradalom szolgálatában. 1956. október 28-án, a forradalmi tanács választása alkalmával, vérgőzös pátosszal szavalta el Petőfi „Talpra magyar!"-ját, amit a választáson részt vett és horthysta és egyéb osztályidegen elemek felszabadulásuk harsonájaként tapsoltak meg. Mikor pedig október végén létrehozta a forradalmi tanács a Szabad Eger Rádiót, Kenderesi mint bemondó tevékenykedett ott. Kenderesi tevékenysége mögött semmiben sem maradt el Sárközi Zoltán. Sárközi, mint egykori DISZ-káder a színházi fiatalok nevében, egyébként azok megbízatása nélkül jelentkezett a MEFESZ-nél különféle feladatokért. O volt egy ideig a MEFESZ összekötő, míg fellengzős magatartása miatt innen le nem 391