Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

ságharc nem veszett el", „ ne tűrjétek az A VH-sok garázdálkodását", „ az országban 9 millió ellenforradalmár van ",

6

5 Az egyik legnagyobb egri röpiratkészítési és -terjesztési akciót szintén fiatalok hajtották végre. Három gimnazista fiú, egy fodrász-iparitanuló lány, valamint egy nyomdász-iparitanuló fiú 1956 novemberében és decemberében kb. hatszáz röplapot készített. A szöveg mindegyik esetben egy-egy mondatból állt: „Kádár úgy táncol, ahogy az oroszok fütyülnek", „Ne engedjétek, hogy az oroszok gyilkoljanak", „Le Kádárral, Nagy Imrét vissza a kormányba", „Az oroszok menjenek haza". A röplapokat Eger belvárosában a házak falára ragasztották fel. Ezeken kívül egy csizmát ábrázoló plakátot is készítettek, amelyre a következő cédulát tűzték: „ Szovjet katonai parancsnokság ajándéka, kijárási tilalom!" és írtak egy gúnyiratot „Kádár könyörgése" címmel.'

1

6 Bármilyen kétségbeesett volt is a társadalom tiltakozása és ellenállása a Kádár-rezsimmel szemben, a szovjet fegyverek védelmében fokozatosan erősödtek a kormány két legfontosabb bázisát képező tényezők: az MSZMP apparátusok és az erőszakszervezetek. Bár a letartóztatások már decemberben elkezdődtek, és a statáriális bíróságok meghozták első ítéleteiket, a társadalmi méretű megtorlás csak 1957 tavaszán indult meg. A retorzió igen széles skálán mozgott, és minden réteget érintett - minthogy minden réteg képviselve volt a forradalomban. A legenyhébb formának a létszámcsökkentésre hivatkozó elbocsátás tekinthető. 1957 legelején a tanácsoknál (és az egész államigazgatásban) végrehajtott nagyarányú létszámleépítés elsődleges szempontja a megmaradó apparátus politikai megbízhatósága volt. Súlyosabb esetben fegyelmi eljárás után váltak meg a „renitenskedő" alkalmazottól, oktatási intézményben a tanulótól. Az utóbbi különösen tragikus volt, hiszen a megbélyegzettség a fiatalok egész életét félresodorhatta. Ha valakit ideiglenesen el akartak távolítani a közösségéből, ennek leggyorsabb és legkézenfekvőbb formája az internálás volt. A legveszélyesebbnek minősített személyek ellen büntetőeljárás indult. Kezdetben a rendelkezésre álló bíróságokat (Heves megyében a járási bíróságokat és az Egri Megyei Bíróságot) vették igénybe, mivel azonban ezek a rájuk háruló feladatokat sem mennyiségileg, sem minőségileg - azaz a kormány elvárásai szerint - nem tudták végrehajtani, 1957 júniusában népbírósági tanácsokat hoztak létre öt megyei és a Fővárosi Bíróságon. Az igazságszolgáltatás új intézménye nem csupán az ítélkező személyek körét változtatta meg a népbírák 6

5 HML, EMB, B. 471/1957. Kovács Gyula és társainak pere. Az első és másodfokú vádlottat tíz, illetve négy hónapi börtönbüntetésre ítélték, melyek végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztették. 6

6 HML, EMB, 961/1957. Boros István és társainak pere. Vádlottak több hónapi börtönbüntetést - egyikük javítóintézeti nevelést - kaptak, melyek végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztettek. 36