Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
A négy koalíciós párt november 3-án a kisgazdapárt helyiségében pártközi megbeszélést tartott. Megállapodtak, hogy küldötteik részt vesznek a forradalmi és munkástanácsokban, hogy az elkövetkező napokban létrehoznak egy megyei államigazgatási szervet, amelyben helyet kapnak képviselőik. Egyetértettek abban is, hogy az eddig szükséges sztrájk a továbbiakban már kárára lesz az országnak, ezért legfontosabb feladatuknak a termelés beindítását, illetve zavartalan működését tekintik. Az MSZMP képviselőinek javaslatára megegyeztek, hogy a négy párt képviselőiből egy bizottság alakul, amely leltárt készít a volt MDP tulajdonát képező ingóságokról, és azt szétosztják a pártok között. Az értekezlet után a pártok egy-egy képviselőjéből bizottság alakult, amely felkereste Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsának vezetőit, és tájékoztatta őket a pártközi értekezlet határozatairól, majd megbeszélték a pártok és a forradalmi tanács közös problémáit. Az 1945-ös koalíciós pártokon kívül Egerben a Sulyok Dezső-féle Magyar Szabadság Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezéséről rendelkezünk információval. Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa azonban a az egység megóvása érdekében - a MEFESZ javaslatára - csak a koalíciós pártok működését tartotta kívánatosnak. A szovjet katonai megszállás A szovjet hadsereg november 4-én délutántól kezdődően minden akadály és különösebb fegyveres ellenállás nélkül szállta meg a megyét. Az emberek első reakciója több helyen, különösen ott, ahol a közelben honvédségi alakulat állomásozott, az ellenállás volt, ettől azonban rövid időn belül - az erőviszonyok mérlegelése után - mindenhol elálltak. Az intervenciós csapatok Mezőkövesd irányából közelítették meg a megyeszékhelyet, és a késő délutáni órákban kb. harminc harckocsival vonultak be a városba. Az eseményre reagálva a Szabad Eger Rádióban beolvasták Götzinger Károly egyetemi hallgató felhívását magyar, francia, angol, német és orosz nyelven. A proklamációban az egri szabadságharcosok nevében segítséget kértek az ENSZ-től és a nyugati hatalmaktól. Egyes információk szerint a nyugati adók regisztrálták a felhívást, és másnap közzétették, hogy az egri rádió az utolsó szabad adó Magyarországon. Egyes dokumentumok szerint orosz nyelven olyan kérés is elhangzott, hogy a megszálló csapatok ne lőjék szét a várost, mert azt nem „fasiszta csőcselék" lakja. 4 7 4 7 BAZML, MMB, B. 1192/1957. Bíró Lajos és társainak pere. 27
