Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

II. A forradalom napjai

S megkezdődött a gyűlés. Kenderesi Tibor színművész elszavalta a Talpra magyart, majd Sárközi Zoltán színművész Petőfitől a XIX. század költőihez c. verset adta elő. A Szózat eléneklése után megnyílt az ülés. Minden sablon, eddig megszokott formulák nélkül beszélgetésbe kezdtek a résztvevők. Az elnök elmondta, nagy szükség van egy hatalmi szervre, amely minden karhatalmi és egyéb erők felett rendelkezik, s kezében tartja a város rendjét és nyugalmát. Tegnap mondta - még olyan állapotok voltak, melyek nem méltók a forradalomhoz. Rendet kell teremtenünk, s ezért kell teljes jogú forradalmi tanácsot választani. Az elnök megnyitója után elmondta még, hogy az elmúlt éjjel kizárólag a nemzetőrség parancsnoksága alá kerültek az összes fegyverek, és így a rend biztosítva lesz. Bejelentette, hogy a rákosista, sztálinista vezetőket az elmúlt éjjel lefegyverezték, és így ezek a fegyverek is a forradalmunkat szolgálják. Ezután Nagy Kálmán, a Miskolci Nehézipari Egyetem hallgatója, a borsodiak küldötte számolt be az elmúlt napok ottani eseményeiről. Elmondta, hogy csütörtökön békés tüntetés volt, azonban pénteken, amikor az ifjúság követelte az AVH-tól a letartóztatott fiatalok szabadon bocsátását, tüzelésre került sor, s az ávéhások vérfürdőt rendeztek. Ez a véres kimenetelű megmozdulás felbolygatta a kedélyeket, s a tömeg nem ok nélkül követelte a bűnösök kiadását és a gálád vérengzés tetteseinek felelősségre vonását. Ez nem maradt el. Bár többen igyekeztek civil ruhában elmenekülni, a tüntető tömeg elfogta őket és kimondta ítéletét, míg a kisebbeket a bíróságnak adták át ítélethozatal végett. A tüntető munkásokkal szemben 10-12 szovjet tank vonult fel, de amikor a munkások elé értek, lövés nélkül kiszálltak a harckocsikból és fegyvereiket a felvonuló munkásoknak adták. Ezután ismertették a miskolci egyetemisták 11 pontból álló követelését és a munkások 22 pontos petícióját. A pontok felolvasása közben többször is voltak felszólalások, helyeslő éljenzések, tapsok, de voltak személyes jellegű kérdések is, melyre Ambrus László mérnök, a Keleti-főcsatorna főépítés-vezetője adott megfelelő választ. Ambrus mérnök elmondta: a haragosok a személyi vitáikat tegyék félre, nem ez most a feladat, mindnyájan követtünk el a múltban meggondolatlanságokat, s 11 év alatt nemcsak azt mondtuk, ami a véleményünk volt, de sok egyebet is. Az a fontos, most mit érzünk, hová tartozunk. Az ő javaslata alapján született Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa elnevezés is, mivel véleménye szerint Egerben igen kevés munkás van, s különben is, ez a szó: „munkás", igen rossz értelmezést kapott az elmúlt években. Javaslatát elfogadták a résztvevők. Az ő szavait erősítette meg Kállai egyetemi hallgató is akkor, amikor azt mondta: „Magyar megértésre, magyar összefogásra van most szükség, nem pedig személyes indulatok, haragok kiélezésére." Javasolta: mondja ki a forradalmi tanács, hogy a magyar népnek ma nincs törvényes kormánya, külképviselete, 134