Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
7. Templomhozjáró, Imre kerti, Kistóhalom, Lapos, Táborhely (mely a hagyomány szerint azon alkalommal, amidőn a községünkben lévő várostromot tartották, az ellenfélnek táborhelyül szolgált), Domoszlai Tóban járó, Vécsi útra járó, Középső, Kistón alól, Gödrös, Agyagos, Tóbajáró, Malomvölgyi, Malomoldal, Tófenek, Tarnóczai, Dubina, Kertalyai, Kutyina, Szőllők alatti, Hosszú, Borsos, Cmelencza, Vár 23 6 körüli, Köves, Köves alatti, Öreg hegy, Erdő aljai, Tarnócza és Tarnócza közti düllők (a község határához tartozó erdőben van az Ördög vályú nevezetű völgy, mely a meredek sziklákról, mellyel körül van véve, neveztetett el). 23 7 A község szomszéd határait képzik keletről Verpelét m[ező]város, délről 23 8 a Mátra hegye s Retsk község, északról 23 9 Véts községe, nyugatról Domoszló község. Kelt Felső Nánán, november 11. 1864. Bartizál István Fórizs János jegyző Kisfüzes 1. Heves megye, Tiszán inneni terület, Mátra járás, székhely: Eger város. 2. A községnek jelenleg egyféle neve él, t[udni]i[llik] Füzes, és ezen néven ismeretes országszerte. 3. Legrégibb okmány az egri egyházi névtárban található, melyben 1332. évben Füzes, mint fiók község helyesen vagyon feljegyezve; innét alaposan következtethető, hogy e község nevét az ősidőkben is így íratá; honnét vette elnevezését, kellő okmányok hiánya miatt nem tudatik. 24 0 23 6 Az Aba-nembeli Kompolti család tagjainak a XIII. századtól Nána a birtokközpontja. 1445-ben említik Kompolti János újonnan épült várát. Mohács után Móré László e várba fészkelte be magát, ahonnan 1543-ban a török kifüstölte. 1559-ben még a véghelyek közt említik Nána várát, tehát 1543-ban nem lett végleg rommá. 1560-tól a település török kézre került, s mint erősséget nem állítják helyre. 1962-68 közt a várat régészetileg feltárták és helyreállították. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 358. 23 7 Kisnána földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 29-37. lapokon. Viszont abból a Pesty-féle gyűjtésben szereplő helynevek közül kimaradt Clemencza határnév. A közreadott Pesty-féle határnevek közül a forrástól eltérően Gödrös helyett Gödör névalak jelent meg. 23 8 A kéziratban téves a tájolás, északról van szó valójában. 23 9 A kéziratban téves a tájolás, a valóságban délről van szó. 24 0 A község legkorábban egy 1296-os oklevélben szerepel Fyzes néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 94. - A falu neve a füzes, - 'fűzfákkal benőtt terület' főnevesült melléknévből - keletkezett. - KISS L. 1978. 339. 87
