Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Középhegy: egy minden oldalról nagy bércektől környékezett hegy, hajdan erdő, most szántóföldeknek használtatik. Berva-laposa: a Berva nagy erdős hegy alatt szántó- és kaszálóhely. Berva és Cserésbércz: nagy erdőséggel borított bérc, melyben őzek is tanyáznak. Kisoldal és Nyugodó: hosszantartó nagy hegy s bérc és rengeteg erdőség, melyben nagy őz- és farkasvadászatok szoktak tartatni az egri érseki uradalom gazdatisztjei által. Rózsás: kavicsos és nyirkos szántóföld, mely sok vadrózsát szokott teremni. Drágapataka: egy patak, melyben régebben gyakorta víz folyt, s most egészen kiszáradva van, a népmonda szerint, amint még most is tartja a nép, ha azon patak folyni megindult, drágaság következett be, most már hát nem következhet drágaság, mert már több egy évtizedjénél tökéletesen ki van száradva, és mégis megvolt 23 1 a múlt évben is, az ország lakosait sújtó nagy ínség! 23 2 [Dátum nélkül.] Lőrincz István községi jegyző Kisnána 1. Heves megye, Tarna járás. 2. Felső Nána (Tót Nána, mely tót ajkú lakosairól neveztetik, s a vidéken e névről ösmértetik). 23 3 3. Tudomásunk szerint nem volt. 4. 1333. évben Pázmán Péter pápai tizedlajstromában. 5. Tudomásunk szerint Gyetvány 23 4 vidékéről. 21 5 6. Tudomásunk nincsen. 23 1 Értsd: a drágaság. 21 2 Felnémet község földrajzi nevei Egerrel közösen megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 286-307. lapokon. Viszont abból hiányoznak a Pesty-féle helynévgyüjtés határnevei közül: Felnémet patak, Csorgóvölgy, Büdösliáti, Berva nagy hegy. 23 3 A települést először 1325-ben említi oklevél Egyhazasnana néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 117. - A Nána helynév személynévből keletkezett magyar névadással. KISS L. 1978. 77. - A névadás alapjául német vagy szláv személynek Nannó vagy esetleg Ananiás neve szolgált. - B. HUSZÁR É. 2002. 31. - Nána a királyi lovászok (agazones) vezetője, a neve szerepel az 1055-ben kiadott tihanyi apátság alapító levelének aláírói közt, aki korábban Aba Sámuel jegyzője volt. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 47. 21 4 Gyetva, Zólyom megye. 23 5 Kisnána 1552 után 1706-ig lakatlan. 1716-ban Árva megyei szlovákokat telepítettek ide, 12 családot, majd 1721 körül a Gömör megyei Feled, Nagyrőce, Sumjác falvakból és a Nógrád megyei Litke településről 6-7 szlovák család települt le itt. - SOÓS I. 1975. 322.
