Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Megjegyeztetik továbbá, hogy a Tarna folyó Verpeléten egy zúgó által kettéválasztatik, és egy Kistarna folyóra osztozik, mely kis folyó a községben egy malmot hajt, és eszerint a községben a Tarna folyó két ágra oszlik, Kis és Nagy Tarna elnevezéssel. Kelt Feldebrőn, május hó 5-én 1864. Jegyzette: Lechner Ferenc jegyző Felnémet Felnémet község Heves és K[ülső] Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyékben, a Budapesti kerületben és a Mátra járásban, Eger megyei székvároshoz lÁ órányi távolságra, Felső Tárkány, Szarvaskő és Bakta szinte közel eső községek szomszédságában, a Mátra hegyláncolat tövében, egy igen szép kis völgyben, az eger-rozsnyói országúiban fekszik. (A megye, bár törvényesen egyesülve van, egymástól hol elválasztatott, majd ismét összecsatoltatott, így Felnémet község is a Mátra járásból majd az egri járáshoz csatoltatott, majd ismét a Mátra járáshoz visszacsatoltatott.) Felnémetnek elnevezését némelyek, mint az iíj. Rézső Ensel Sándor' 5 munkájában 21 6 is állíttatik, onnan származtatják, hogy 1687. évben, amidőn a magyar és osztrák egyesült erők Eger városát ostromzárolták, amikoron az Egerben lévő törökök Eger városát és várát bizonyos feltételek alatt az egyesült seregeknek át is adták, a német sereg felül Eger városán, Felnémeten, a magyar sereg pedig alul Eger városán táborozott, és hogy innen neveztetnék a község Felnémetnek, az Egren aluli hely pedig, hol a magyarok voltak, Almagyarnak. Azonban ez semmi valószínűséggel sem bír, és csakis mint népmonda állhat meg, mert Felnémet mint falu és püspöki jószág (possessio) említtetik már IV. Béla király 1261-ik évről szóló adománylevelében is (Fejer Codex Diplomaticus IV. kötet, III. darab 36. lapon), amidőn IV. Béla király Lampert egri püspök kérésére, minthogy az egri püspöki levéltár az időben egészen megégett, adománylevelében felsorolja azokat a községeket, amelyek az egri püspökséghez tartoztak, s azok közt Felnémetet is felemlíti. 21 7 Tehát Felnémet, hogy még ennél korábban is mint falu állott, innen is eléggé kitűnik, és hihetőleg már I. István magyar 21 5 A szerző neve helyesen: Réső Ensel Sándor. 21 6 Réső Ensel Sándor legjelentősebb helynevekkel kapcsolatos munkája az a négy füzet, amely A helynevek magyarázója címmel jelent meg 1861 és 1893 között. 21 7 A község nevét 1261-ben kiadott oklevél említi Felnempti néven. Nevét német lakóiról kaphatta. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 119. 82
