Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
legelő 1366 hold 1122 négyszögöl erd ő 174 hol d 294 négyszögöl Összesen 3548 hold 1515 négyszögöl Terméketlen té r 446 hol d 700 négyszögöl Főösszeg 3995 hold 615 négyszögöl 2. A község neve egyedül Eger Szalók és e névről csak ösmeretes. 3. A községnek nem volt más elnevezése. 17 8 4. Ezen község eredete hajdan erdős puszta, az egri főkáptalan birtoka későbben, 200 esztendő közelében. 5. Megszálltak többféle ajkúak, leginkább a németek (sváb), s onnan a szállásról Szalók nevezetét nyerte, minthogy Eger városával határos, Eger Szalóknak neveztetik, jelen időben számtalan német vezetéknevüek lakják, de egyedül magyar ajkúak. 17 9 6. Köztudomásból, amint az 5. szám alatt előadva van. 7. A község hegyes dombokkal körül van véve, az egész határ pedig szomszédos ú[gy]m[int]: napkeletről Eger város és Kistálya helységgel, nyugatról Szóláth, délről Deménd és északról Bakta helységekkel. Hajdan e községnek az úgynevezett Új sor területén felette vizenyős hely volt, ez annyira kiszáradt, hogy már jele sincs, s házak vannak rajta Új sor név alatt. 1. Templom bérez: szántóföld. 2. Juh kosár tető: szántóföld. 3. Vágás: ezelőtt erdő, most legelő. 4. Eger látó: szántóföld. 5. Hársas völgy: ezelőtt erdő, most rossz legelő. 6. Kertész völgy tető: ezelőtt szántó, haszonvehetetlen tér. 7. Maklány: 18 0 ezelőtt erdő, most legelő, itten van nevezetes kerek hegy, s Várhegynek neveződik, és ugyanott tiszta lapos gyepen oszlop formában, 17 8 Legkorábbi okleveles említése 1248-ból ismert Zalowk néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 132. - Szalók helynév személynévből keletkezett magyar névadással, az alapszó a szláv eredetű cseh Slávek. A név törökből való magyarázata a csagatáj Solaq 'balkezes, balog' melléknévből kevésbé meggyőző. - KISS L. 1978. 35., 198. 17 9 A hódoltság után 1731-ig a falu néptelen puszta. Ekkor a földesúr 1731-32-ben, illetve 1734-ben 9 és 15, illetve 11 német gazdát telepített Köln, Landau, Trier, Rajnai kerület, Bajorország és Bamberg vidékéről. - SOÓS I. 1955. 34.; 1975. 175-175. 18 0 A Maklyán hegyén épült Maklyán várát 1350-ben említi egy oklevél. 1435-ig a vár rommá lett. 1509-ben a vár helyén már nincsen épület, csak egy régi kút látható, s ekkor már a területen létezik egy kőbánya. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1972. II. 660. - A területen a török után is kőbányászásra használták e helyet, a Maklyáni várdomb mellett 1884-ben az egri főkáptalan kőfejtője működött. - CSIFFARY G. 1996. 55. 71
