Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
tományában feküdt. Tomka-S zászky János 16 9 a középkori földleírásának 2. részében, 3. szakaszában Egret, mint Moravia Hunnicaban és Titeli vezérségben fekvő várost megemlíti, Egür vizével együtt. Eszerint Egernek nemcsak a középkorban, hanem már a hunok alatt fenn kellett állania. A történelem lapjain legelőször e városnak latin nevezete fordul elő a harmadik századnak Spondanus szerint 54. évére számított időszakában, mely év keletkezési ideje a Decius császár alatt megkínoztatott Cornelius pápa dekrétumainak, melyek aláírási sorában az egri püspök is - Episcopus ab Agria előfordul. Bonfin után a magyar történészek az Agria nevet a hajdani Ráczország 170 agriánusoknak nevezett népétől, melynek fővárosa volt Eger, származtatják. (Agria ab Agriaris Illirici populis, qui a tribullorum tergo habitabant, et cadita et nominata est, qui traiecto danubis in partio qorum agro consedere, hand procul a Tybisca anne) Bonfin szavai. 17 1 A magyar Eger nevezet Tomka-S zászky szerint, mint feljebb érintetett, a hunok idejében már fennállott. Béla király névtelen írása 17 2 a vezérek nevének 30. részében azt említi, miként Árpád népét az Egür vizéhez vezette és Ustaros és Buruszló (Ostoros és Poroszló) mellett tanyáztatta. E folyam körében hajdan égerfa erdők léteztek, innen a német Erlau elnevezés, de hogy az égerfa erdő adta-e a folyamnak s városnak, vagy a folyam a városnak elnevezését, biztosan elhatározni nem lehet. 17 3 Ősrégi eredetét s fennállását e városnak s várának bizonyítja az is, miként Szent István első királyunk 1009. évben itt alapította a legnevezetesebb, s hajdan leggazdagabb püspökséget, 17 4 akkor tehát már Egernek épült és népes városnak 16 9 Tomka-Szászky János (Folkusfalva 1700 - Pozsony 1762.) evangélikus lelkész történész, földrajzkutató, aki elsőként írta le Magyarország történeti földrajzát Anonymus nyomán. - KENYERES Á. 1969. II. 879. 17 0 Szerbia régi neve, amelyet a XII. század óta székhelyéről (szerb-horvátul Raska, latinul Rascia) magyarul Rácországnak neveztek. - KRISTÓ Gy. 1994. 638. 17 1 A latin szöveg helyesen: ,Agria ab Agriaris Illirici populi, qui Triballorum tergo habitabant, eb condita et nominata esi, qui traiecto Danubium in parte quorum agro consedere, haudprocul Tibisco anno..." Magyarul: „Egert az agrárius illír nép alapította és róluk lett elnevezve, akik a triballusokon túl laktak, és átkelve a Dunán földmüvelésre alkalmas területen telepedtek meg, nem messze a Tiszától". 17 2 Helyesen: Béla király névtelen krónikaírójának, vagyis Anonymusnak a müve 1200 körül íródott. 17 3 A várost arról a folyóról (rivulus Egur) nevezték el, amelynek partján épült. A rivulus Egur, vagyis az Eger folyó neve 1067 körül keletkezett oklevélben szerepel el őször. A folyónév az égererdőt is jelölő magyar éger~eger fa névből keletkezett. - KISS L. 1978. 197. - A város német Erlau neve az ugyancsak égerfaligetet jelentő Erlenauból származtatható. A város középkori latin neve, az Agria, valószínűleg a vallon-latin ager=föld, telek, birtok szóból ered. - PATAKI V. J. 1972. 14. 17 4 A legújabb kutatások alapján az egri püspökség alapítását 1004. esztendőre helyezik. 69
