Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
10. Parti dülő: e név új, 1850-ben tagosításkor keletkezett azért, mivel a volt úrbéreseknek egy egész dűlője végig úgy vágatott ki, hogy mindenkinek jutott a partos helyekből. 11. Tófenek: most rét, hajdan nagy vízállás, mely helyen erős és hosszú földtöltéssel volt a víz felfogva, állítólag itt malom is volt, most pedig egy vízimalom sincs a határban. 12. Csárda dülő: hajdan gróf Teleki család birtoka lévén, egy erre menő, úgynevezett Tótok úttya mellett csárda volt építve, most csak a kút gödre látható. 13. Kerektó: szántóföldek közt jelenleg kaszáló, régenten, sőt még ezelőtt 12 évvel is vízállás, kerek alakjáról neveztetett. 14. Nagy völgy: a délnyugati oldalon jelenleg szántóföld, mint ilyen legnagyobb területen fekszik, innen van nevezete. 15. Nagyút: régente a Felvidéknek az Alfölddel közlekedési útja erre vitt keresztül. 16. Nyárjas: a nyugati oldalon hajdan nagy nyárfás erdő, most többnyire legelő és szántóföld, homoktalajú. 17. Homok dülő: előbbivel szomszédos, onnan neveztetik, mert nagy része szélhordta homokból áll. 18. Szentkút lapos: a Homokdülő völgyeleténél elterülő kis térség, itt keresztülfolyik 300 ölnyi hosszúságig egy kis folyó, mely a legnagyobb szárazságban sem apad el, szántóföldből fakad, hol a forrás soha be nem fagy, de folyása a kiírt hosszúságon túl megszűnik, elsüllyed a földbe. Hajdan ezen forráshoz betegek is járultak testeiket füröszteni. 16 1 19. Csellegő: szántóföldek közt kis lejtős hely, míg lejtője a falu alsó részének vág, ezen lejtőn 1810-ben, nagypéntek napján oly nagy víz folyt, hogy egy, az úton keresztül hajtó bérest négy ökörrel együtt elvitt, és belevesztek. 20. Meggyes: az északi oldalon régenten nagy erdőség és sok vad meggyfával. 21. Csonkás: makktermő nagy erdőség volt, most csak kis erdő, azelőtt kanászok gyülhelye, hol egynek fejét a többiek le is vették baltáikkal, ott van elásva, innen neveztetett Csonkázó, később Csonkásnak. 22. Bagó völgy: régenten sűrű erdő, baglyok tanyáztak benne. 16 1 Az ecsédi Szentlapos vagy Szentkút közel kétszáz éve nevezetes búcsújáró hely. A csodaforrás körül van kerítve, ezen belül egy drótkerítéssel övezett területen keresztfa áll Krisztussal. A kerítést, a keresztfát virágok, szentképek borítják. - Heves Megyei Hírlap 2000. XII. 30.1. - A helybeliek úgy tartják, hogy csodatévő ereje van az ott fakadó víznek. Húsvét előtt, nagypénteken az ecsédi lányok közül sokan felkeresik, mondván, aki abban megmosakszik, lelkileg is megtisztul és egész évben szép marad. - Heves Megyei Hírlap 2002. III. 30. 13. 67
