Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
45. Boroskút: szántó és legelő, hol jó ivóvízi kút létezik. 46. Permed: egykor szántó egy hegyoldalban, mely most sok perjét terem. 15 5 47. Templom gödör: szántó, amely templom mélységű gödörré lett a sok zápor, esőzés miatt, honnét nevét nyerte. 48. Erdőre járó: szántó, erre visz a Mátrába az erdei út. 49. Bodonyortvány: szántóföld, egy dombnak alsó oldalán, melynek teteje cserjés. 50. Savóskút: szürkés vizű kút a Tóvölgyben. 51. Boczhídja kútja: egy hegy tövében, elnevezése nem tudatik. 52. Derne kútja: csurgó a Tóvölgy kezdetén. Elnevezése nem tudatik. 53. Illéshegy: erdős bérc. Elneveztetése nem tudatik. 54. Köves lápa: köves hegy, melynek lapos tetején roppant kőtömeg létezik. 55. Kapicza bérez: erdős bérc a Mátrában. 56. Pipishegy: csúcsos domb Dorogháza keleti oldalán. 57. Sáros kút: erdő, bérces erdő iszapos forrással. 58. Nagy árnyék: hegy a Mátrában, sűrű sötét erdővel. 59. Nagy verő: erdős hegy, amely különösen délkeletnek fekszik. 60. Keresztút: erdőség, amelyen két erdei út keresztülvágja magát. 61. Ajnács hegy: magas erdős hegy a Gályán. 62. Kőbércz verő: erdős hegy, tetején roppant sziklákkal. 63. Kőbércz árnyék: erdőség, ahová a Kőbércz verő árnyéka esik. 64. Szurkos völgy: sötét, szoros erdei völgy. Két kőszénbánya fekete kőszénnel, de hat év óta nem míveltetik. 15 6 Kelt Dorogházán, július hó 14-én 1864. Buzánszky Pál k[özsé]gi jegyző Ecséd 1. Heves megye, Gyöngyösi járás, Ecséd falu. 2. Ecséd egyedüli néven. 3. Mindig Ecséd volt, azzal a változással, hogy némelyek ta-sel, mások cs-vel, de leginkább az utóbbi betűkkel íratott. 4. 1332-ben már katolikus parókia létezett a községben, de hogy mikor keletkezett, azt kipuhatolni nem lehet. 15 7 15 5 A perje a pázsitfüvek családjába tartozó, keskeny levelű, laza bugájú gyomnövény. A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 726. 15 6 Az itteni szénbányákra lásd: SZVIRCSEK F. 2000. 312. 15 7 A községet 1332-ben említik először a források a pápai tizedjegyzékben, mint Eched nevű falut. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 80. - A település neve a személynévi haszná65
