Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

láthatók a maradványok. Ezen várhegy alatt nagy üregek léteznek, amibe, ha valaki egy darab követ bévet, az igen hangzik, alóla még most is sós víz folyik ki.

11

3 A határnak kiterjedése 5642 holdat tesz, ami továbbá nevezetesebb hegyeit, bérceit, ormait illeti, azok a következők: Vérczveresorom, Nagy lápa, Kis Lipót, Nagy Lipót, Kövesorom, Gajatető, Boldogasszony magasa, Haranglábtőgyesi, Peterétje verő, Tatárok szállása, ez egy nagy térség a Mátra hegyek láncolatán a gyöngyösi útban, elnevezését onnan nyerte, miként hajdanában, midőn a tatárok szegény magyar hazánkban voltak, s itt mindent tüzzel-vassal pusztítottak, a népeket öldösték, rabigára fűzték, azon a helyen táboroztak, és ott időztek, továbbá Martalócz orom, Martalóczkútja. Ez alatt fekszik az úgynevezett Fekete-tó, amit a nép ezelőtt Tengerszemnek nevezett, mivel fenekét a leghosszabb fákkal, sőt még kötelekkel sem érték el, a vize zöldes színű és kifogyhatatlan volt, de miután ezen tó a községi közös legelőben volt, és ott a lakosság a lábasjószágokra nézve sok károkat szenvedett, azt a mellette lévő fákkal betemették, s most már a helye bemohosodott, és csak igen lassan szivárog a víz belőle, holott azelőtt annyi víztömeg ömlött ki, ami képes lett volna 4-5 kerekű malmot vízzel bőségesen ellátni. Nevezetesebb forrásai a következők: Bagókő kútja, Áldozókút, Hidegkút forrás, Martalóczkút, Kiskút, még többek is volnának, de azok említést se érdemlenek. Továbbá van még egy térséges hely a rengeteg erdőség közepette, az úgynevezett tizenkétembervágó-rétje, ami onnan nyerte elnevezését, hogy hajdan az 12 nemesember rétje lett volna. Ugyanezen határban fekszik az országszerte híres parádi Csevicze fürdő, és a jó ízlésű Csevicze forrás is,"

4 határjának nagyobb része mind rengeteg erdőség tölgy-, cser-, bikk-, éger-, kőrös- és más nemekből, mégis ezen rengeteg erdőségben egyéb vad, mint őzek, amik szép számmal vannak, más, mint nyúl, róka vagy szárnyas vadak nemigen tenyésznek. 11

3 A falu nevét először egy 1275-ben kiadott oklevél említi Budim néven. Az Aba-nemre jellemző a Bodon (Bodun) személynév, s így az Aba-nembeliek birtoka lehetett. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 74. - Az alapjául szolgáló személynév bizonyára török eredetű, vö. az ótörök bodun 'lakosság, alattvalók, nép' kifejezéssel. - KISS L. 1978. 114. - Az etimológusok személyneves elnevezésének ellentmond, hogy a méhészkedés körébe tartoznak az odu és fedém, födém szavaink, amelyek szintén finnugor eredetűek, s bodon, köpü, fatörzsből kivájt méhlakás jelentésük is van, illetve volt. GUNDA B. 1991-1992. 311. - Harmadik megközelítése a név eredetének, miszerint eleink csak náddal, sövénnyel, majd kivájt fatörzzsel bélelték a kutat, és ez volt a bodonkút. - BOGDÁN I. 1973. 177. 11

4 Csevicze fürdő és Csevicze forrás ma a parádsasvári határban fekszik. 52