Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

2. Ezen községnek Aranyos néven kívül más neve a nép tudomásával nem használtatott, ezen néven ismertetik mindenhol. 3. A községnek ezen nevén kívül, mely jelenleg él, sem irományokból, sem a legkorosabbaktól, kik a községben élnek, föl nem merül, hogy hajdan is e néven kívül más elnevezése lett volna. 4. A községben található irományok között úgy az egyházhoz tartozó anyakönyvekben (ezen község a bátori parókiához tartozik) sem található, hogy e község mikor említtetik legkorábban.

5

1 A községre vonatkozó anyakönyvek, melyek eddig léteznek, 1730-tól kezdődnek. 5. Jelenleg a községben már nem élnek oly koros egyének, kik a községnek honnan lett népesítésére emlékeznének, úgyszintén arról írásban sem található semmi. Aranyos községben jelenleg 736 lélek lakik, mind római katolikusok, 14 izraelitát kivévén. Egyedül földműveléssel foglalkoznak. Nyelv csupán magyar, az országszerte különböző sajátságos kiejtéssel, mely miatt palóc nevet nyertek. A lakosok Hossó, Ferencz, Boros, Tóth és Sípos vezetéknévvel neveztetnek. 6. Miként a lakosok elődeiktől beszélni hallották, ezen község akkor határában elnevezett „Aranyfő hegyről" veszi elnevezését,

5

2 ezen hegy szántóföldnek használtatik, miként a lakosok állítják, régi időben azon hegy körül aranyat vettek volna észre, mely mint gyaníttatik, oda rejtetett volna bizonyos népbujdosáskor, melyet azonban tovább mai napig sem kutattak, s ami bizonyos, azon hegy oldalában ugyancsak a régi időben egy körülbelül 3 mázsás harangot találtak, mely, mint az idősebbektől említtetik, azon idő óta kétszer igazíttatott, mely harang jelenleg is megvan, s használtatik is. Azon hegy jelenleg Mocsályásfő nevet visel, hogy az ezen nevét miként nyerte, nem tudatik. 7. A község délkeletről szomszédos Bátor községgel, a határa kezdődik a Köszörű völgynél, mely völgy szántóföldnek használtatik. Délnek haladva ezen földeket mindenütt hasonló nevű erdő szegélyezi, mely az egri fökáptalan tulajdona. Ezzel érintkezik a Megyaszó völgy, szintén szántóföld, s szélét erdő környezi, ennek észak felőli részén a bátori határtól mindenütt rét nyúlik el, lapályos, hosszú völgy, a közel szomszéd Bátor községről ezen rét Bátrivölgy nevet visel. A községgel érintkezik Boczfás, egy kis völgy, mely legelőnek használtatik, s ezt is erdő szegélyezi. Szintén a községből nyúlik ki egy Puszta nevű kis völgy, hol kertek vannak. Jakabgát szintén kis völgy, kertnek használtatik. Várhegy, egy a községtől menedékesen emelkedő hegy, 5

1 A község első okleveles említése 1295-ből ismert, ahol Anaras, azaz Aranyos néven említik. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 67. - Az Aranyos helynév az arany főnév származéka. Lehet, hogy elsődlegesen a patakra vonatkozott. - KISS L. 1978. 275. 5

2 Érdekesség, hogy az 1295-ös oklevélben a községgel határos Bátor falu ÉK-i részén haladó utat Aranyászó (?) útnak nevezik. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 67. 35