Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Páli berek dűlő: szántóföld, ez hajdan szép lábas erdő 10 4- vala. Verempart dülő: ez hajdan burgonya- és búzásverem vala. Gyepi dülő: elnevezése miért? Nem tudatik. Tarcsa dülő: miért, mert Puszta Tarcsa 104 3 határos szomszédja. Kert eleje dülő: miért, mert éppen előtte egy szép gyümölcskert vala. Kigyósi dülő: elenevezését 1846-tól veszi. Kontra dülő: elnevezését 1846-tól veszi, ez előtt vízállás volt, jelenleg pedig a legjobb szántó- és rétföld. Vécsi dülő: miért? Mivel éppen a Vécsi útra járó. Nagyúti dülő: mivel Puszta Nagyút határos szomszédja. Árok köze dülő: mert ez a Tarna folyó és a Csörsz árkával körül árkolván. Zaclányi hát: pusztai birtok szintén, mely néveredetét e községről veszi. Cselőház: 104 4 a pusztai birtok szintén, mely igen jó szántó- és rétfölddel bír, de néveredetéről szó- és írásbeli hagyomány hiányzik. Cselőházi berek: miért? Mert a Cserőházi pusztához tartozik, mely igen szép lábas erdő még most is, ahol igen [sok] nyúl és fogoly tanyázik. Csörsz árka: ez Borsod megye Árok-tő határában kezdődik, onnét egyenes vonalban vezetve ezen megyebeli Dormánd községénél szemlélhető, innét a kaáli, Puszta Hányi és P[uszta] Felső telek határait elválasztva Tarna Bod községe határába vezettetett, ahonnét a Zsadányi határon keresztül, a baloldalon a Tarna Mérai határt érinti, és bemegy a Zaránki és Viszneki határba, ahol a nagy vízkiöntések folytán minden nyoma elvész, és úgy látszik, hogy a Csányi határban ismét felüti magát, és Árokszállásától egészen Csány községéig látható, de itt már egyszerre minden nyoma elvész, és azon túl többé nem szemlélhető. Ezen Csörsz árka víz mentén a föld jobboldalról a baloldalra van kihányva, szélessége pedig tisztán meg nem határozható, mivel nagy részben be van omolva, látszólagosan 4 ölre volt kihányva. Mélységére nézve, az itteni határban még ezelőtt 30-40 évvel több helyeken a ló is megúszott benne, jelenleg a medre nem mélyebb egy fél ölnél, de a bal oldal, melyre a föld ki van hányva 1 Vi ölet is tészen. Mikor és miképpen keletkezett ezen Csörsz árka? Arról semmi írásbeli hagyomány nem létez, de a nép ajkán különbféle sejtelmek hangzanak, ugyanis: állíttatik, hogy bizonyos Csörsz király, ki rég idővel ezelőtt Magyarország Alföldjén telepedett le, s háborút folytatott, hogy tehát népeit az akkori időben a mátrai vidéken tanyázó ellenségtől védelmezhesse, s hogy a folytonos hadjáratok alkalmával seregét az ellenségtől kellő védelmi állásba 104 2 A lábas erdő kifejezés itt 50-60 éves faállományú erdőt jelent. 104 3 Az elpusztult Tarcsa falura lásd NagyfUged korábbi leírását. 104 4 Cselőház rontott névalakban őrzi az elpusztult Cserőháza nevü település emlékét. Lásd Tarnazsadány korábbi leírását. 323
