Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
24-től 57-ig erdő, északnyugat, észak és északkeletre a patai, fajzati, hasznosi és oroszi határral szomszédos. 57-től 62-ig erdő, nyugatra a patai határral szomszéd. 62. és 63. erdő alatti rét és szántóföld északra. A község múltjáról, hogy bővebben felvilágosító adatokat nem közölhetek, fő oka az, hogy a jelenleg itt lakó értelmi osztály 97 3 mind csak néhány évekkel ezelőtt költözött ide, s így az alapos fürkészetre még idejük elég nem volt, a régibb birtokosok közül pedig jelenleg itt senki sem lakik, sem a környékben, és így csak a köznép által az öregektől átvett szóhagyományokat közölhetem. Gyöngyöstarján, január 2-án 1866. Fejér Kálmán jegyző Hasznos 1. Hasznos község fekszik Heves megyében, a Gyöngyösi járásban, a Mátra hegyei közül kinyúló nagy völgynek oldalán, fekvésénél fogva a körülötte fekvő községekkel együtt mátralaji falunak szokott közönségesen neveztetni. A határban lévő tízezer holdnyi erdőben két népes s két kisszerű pusztai telepítvény is van, az egyik alsó huta, a másik felső huta nevezet alatt ismeretes, nevüket a 100 évek előtt elpusztult üveghutáktól vették, a jelenlegi lakosok a hutában munkások lévén azok elpusztultával szintén ott maradtak, mint szénégetők, a harmadik telepítvény Fiskalitás, a negyedik telepítvény Öt ház alatt ismeretesek, az első Hasznostól 1 Vi órányira, a többi 3 órányi távolságra vannak, mind a négy telepítvény rengeteg erdőktől környezve fekszik, az első völgyben, a három utolsó hegyoldalban oly magaslaton, hogy a körül fekvő magas hegyek onnan nézve csak halmoknak látszanak. 97 4 2. A községnek egyedüli neve Hasznos, semmi más elnevezéssel nem bír. 3. A községnek más neve soha nem volt, s más néven nem is íratott. 97 3 4. A község mint falu először a XV. században említetik. 5. A község benépesítése ki által történt, bizonytalan. 6. Hagyomány szerint a község nevét a mátrai hegyek szélén lévő hasznosi vártól nyerte, ennek falai egy oldalon még most is állnak. Ezen vár birtokosa hagyomány szerint rablólovag volt, s erdei várából rablás végett gyakran kirándulván, s többnyire zsákmánnyal terhelten térvén vissza, várát honnan Értsd: helybeli értelmiség (pap, kántor, tanító, jegyző stb.). Hasznos határában keletkezett üveghuták történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998b.7287. A falu nevére, első említésére lásd Hasznos korábbi leírását. 306
