Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Csáki gödre: Bemélyedett föld, erdővel körül benőve, egy jó forráskúttal. Miért Csáki gödre? Nem tudatik, miután ez a név mostani lakosok között nem is létezik. Závoz kút: Egy völgyben forráskút, sovány kövek közt. Szárhegy lapos: Egy silány erdő durva kövekkel borítva. Tamás-bércz: Ritkán fákkal, törpén növekedett sutra 95 5 erdőrész. Ferge-rét: A Havas nevezetű hegynek északi meredek része, ahol a hó és fergeteg legelőször jelenik, és tavasszal legutolszor távozik. Itt van a Maroth uttya is, mely a nevezett rétről régente elvezető szekérút volt, most alig érdemel említést, mert bokrokkal benőve és vízárkokkal elrontva alig ismeretes. A Maroth név a lakosok közt most is fennálló, mert élnek a néven emberek. Havas hegy: Ez a többi számos hegycsoportoktól elválakozva egyedül áll nagyságában, igen magas nagy terjedelmű hegy, nevezetét onnét nyerte, mivel a hó északi meredek oldalán legtovább tart és későn olvad el, déli oldala a városhoz közel szép menedékes, derekától kezdve pedig itt is elég meredek és kősziklás, emlékezetes benne a nyugati oldalába lemélyedett gyepes völgy. Gyepős völgy: Széles, erdővel benőtt vízjárás a hegyről. Jó ivó kúttya: Egy kis ivóforrás, de többnyire száraz. Nagy berkenye tiszta: Liget, az erdővel benőtt hegy közepén, minthogy több berkenyefák 9 5'' találtatnak ezen erdőben, hihető, hogy ettől vette nevezetét. Szénégető lapos: A Havas hegy kebelében egy mélyedés, mely valaha szénégetés helye volt a kovácsoknak. Bunkó: Havas hegy gerincének egy foka, kősziklás végzettel, alatta egy liget Bunkó tisztásának neveztetik. Derne Marczi domb: A hegy alatt az Aczélos nevezetű szőlőgarádnál 95 7 kiálló idomtalan, durva kőhalmaz, nevezetét vette a községbe lévő Derne nemzetségtől. Aczélos dőllő: A Havas hegy alatt fekvő szőlő, melynek földje apró kövekkel van borítva, innét vette acélos nevezetét. Tehén táncz: Az Aczélos szomszédságában a legelővel határos dülő, ez előtt régente tehenek heverő és delelő helye volt, mivel ezek ott játszottak, tehén táncnak neveződött. Sitter hegyes: Egy a szőlők közül kiálló, hegyes tetővel kicsúcsosodott domb, mely berekkel, tövisekkel benőve áll, ezen nevezetét bizonyos Harangozó Istvány nevezetű molnármestertől vette, ki puskaagyakat is tudott készíteni, és magát németül Sifternek nevezte, ez később szőlőmíves is lévén, ott közel a A sutra tájszó, melynek a jelentése gyenge, satnya, vézna. - SZINNYEI J. 1898. 450. 95 6 A berkenyének több fajtája ismertes, általános latin neve Sorbus L. - PAPP J. 1975. 188. 95 7 Itt a szőlőgarád = szőlősor. 300
