Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Végül megjegyzendő, hogy Eger városa határa egyedül szőlőhegyekből állván, lakosai kizárólag bortermeléssel folalkoznak. Egerben, 1866-ik évi január hó 14-én. A polgármester távollétében Vetés Ferenc tanácsnok Erk 1. Heves és Külső-Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyék Tarna járásában fekszik Erk község. 2. Erk községnek semminémü más elnevezése, mint az 1851-ik év óta Tarna Erk névvel írják, minthogy azonban magyar honban több Erk nevü helységet nem találunk, felesleges a Tarna név hozzácsatolása. 3. Erk községnek semmi más elnevezése nincs. 93 5 4. Erk községe régi telepítvény, mutatják a határban gyakran található kiásott római temetkezést tartalmazó hamuvedrek (urnák), azonban 1332-ik évben hogy már eklézsiával bírt, világos, de a török hadjárat alatt elpusztulván csak később, 1714-ben állítódott fel ismét újból. 93 6 5. Honnét és mikor népesíttetett? E tárgyban sem hagyomány, sem írásbeli okmánnyal nem bír a község. 6. Erk község nevét nyerte állítólag a határban mindenfelé elágadzó vízereiről. 7. Erk határát északnyugotról a Tarna folyó határozza, mely folyam áradások, s a Mátra hegyeiben gyakran keletkező nagyobb esőzések alkalmával a határnak egy részét el szokta önteni. A határ közepén folyik a Holt Tarna, mely a tavaszi árvizek és havak olvadásakor folyóvá lenni, árjával egy részét a határnak szokja elönteni. 1846-ik évben történt úrbéri rendezés alkalmával a volt jobbágyi birtok után 3 nyomásokban kiosztott szántóföldek dülönkénti elnevezése következendő. 1. Paprikás düllő, mely nevét nyerte széles, lapos, erős művelésű földtalaja miatt, 2-ik dűlő Berekallyi, hajdan berek létezett a mellette [lévő] területen. 3-ik dűlő Kereszt düllő, azon fennálló keresztényi jelvényről a t-ről vette nevezetét, a Holt Tarna folyása bal partján nyúlik végig az úgynevezett berek allya kaszáló, mely az onnét kiirtott berektől vette nevezetét. Ezen most említett 4 dűlők között fekszik a német tó, melyről azon szóbeli hagyomány áll a nép közt, miszerint ott egy német lovas katona vesztette életét, s innen van a tónak német tó neve, itt van a dög tó, mely posványos és bűzös kigőzölgése végett neveztetett dög tónak. A falu első említésére, s a helynév eredetére lásd Erk korábbi leírását. A község a a hódoltságkor végén 1687-ben elpusztult, s 1710-ig néptelen maradt. Ekkor a földesurai különféle kisnemesi családok kezdték benépesíteni úgy, hogy apróbb majorságokat létesítettek. - SOÓS I. 1975. 191. 294
