Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Visznek Heves vármegye, Tarna járás. Visznek 83 2 községről 1078. évben Sz. László király oklevelében említés tétetik, ugyanis Sz. István király jobbjának feltalálása után Szatmár megyében felállított Sz. Jóbi apátságnak ajándékozza ezen községet, mely is akkorában Szolnok megyében létezett. 83 3 Anyaegyháza volt 1332-ben, később a Tarna Erki anyaegyházhoz csatoltatott, és 1747-ik évig oda is tartozott, de a nagy vízáradások miatt a most úgynevezett Telekről, hol akkor létezett, mostani helyére költözött, mely évtől anyakönyve is kezdődik, a most letelepedett helyén állítás szerint a csehek által a Gyöngyös-pataka mellett épített, romnak indult szentély létezett, mely is felépítetvén s kitoldatván jelenleg is az istentiszteletek benne tartatnak. Tudomások után a múlt század elején bírta gróf Koháry család, később gróf Illésházy, Illésházy grófok után gróf Batthyányiakra szállott, akiknek utódjaik jelenleg is bírják. Határának dűlői felosztása s elnevezése következő: Kováts szög, Csalános, Nyavoka, Irtván, Ökör sor, Homok düllők délre Tarna Eőrssel határosak, föld fekete, kevéssé szikes. Kölesföld, Györki tető, Lenföld, Csóré düllők nyugatra Jász Árokszállással határos, földje vereses nyirok. Széles tető, Bujáki, Telek, Kenderföld dűlők délkeletre Tarna Erk községgel határosak, földje fekete, kevéssé szikes. Rétjei: Falu rét s Bába rét, délre a Gyöngyös-pataka mellett sima gyepszénát terem. Tárcsái szög, 83 4 Serfőző rét, Patai rét s Nagyrét Nagy Fügéd és Zaránkkal határos keletre, jó szénát termő a Tarna folyó mellett. Legelői: Szilfa, Kopolyás gyep és Széklapos vizenyős években dús legelővel bír. Pusztája: Domonkos a községtől fekszik keletre, dűlői: Remete sár, Tarnahát, Berekalya fekete, jó föld. Folyóvizei: Tarna, Gyöngyös-pataka. Erei: Nyavoka, György ér, 83 2 A községet először 1262-ben említi oklevél Wyznek néven, s ekkor már templommal bírt. - GYÖRFFY Gy. 1987. ÜL 145. - A helynév bizonytalan eredetű. V.o.: a fehérorosz BicHbiK, ill. az orosz BecuuKoőo helynévvel. A javasolt német származtatása a német Wieseneck - rét, zug, rétszöglet - nem meggyőző. - KISS L. 1988. II. 770. 83 3 A tényekhez tartozik, hogy valószínű az 1060-as évek elején, amikor Szt. István szarkofágban múmifikálódott testét a székesfehérvári bazilika aknasírjába helyezték, választották le a király jobb kezét, melyet röviddel ezután a templom kincstárából Mercurius v. Merkúr fehérvári őrkanonok a saját Bihar megyei birtokán álló fából épült családi monostorába, Szentjobbra (Síniob, Románia) vitte. István király szentté avatása (1083) után I. (Szt.) László tudomást szerzett az ereklye létezéséről. Megbocsátott Merkúr őrkanonoknak, s a fából épült monostor helyébe egy kőmonostor építésével bízta meg. - KRISTÓ Gy. 1994. 632.; GYÖRFFY Gy. 1983. 390. - Visznek nem tartozott a szentjobbi monostorhoz. 83 4 Tarcsa elpusztult falura lásd Nagyfüged leírását. 267
