Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
községi rétünkön a felső-nánai határtól kezdve egy folyás tekervényes úton megyen végig egész a Balpüspöki folyásba, mely folyásnak a neve Tarnócza. 82 7 Vannak szintén völgyek, melyeknek nevei a következők: Majka tisztás, Kopasz völgy, Gombás völgy, Farkas aszó, Foglalt völgy, Lentácza völgy és Nagy tisztás. 82 8 Kelt Vécsen, május 6. 1864. Molnár Tamás bíró Veres Károly törvénybíró Visonta 1. Visonta község fekszik Heves megyében, Tarna járásban, ennek székhelye Eger városa, a terület, hol a fentebb nevezett község fekszik, semmi más egyéb néven nem neveztetik. 2. Visonta községet a sematizmusokban még Bizonta és Vironta néven is neveztetik, de ezen elnevezésről semmi tudomással sem bírunk, sem pedig a közéletben nem használtatik. 3. A községnek semmi más nevét nem ismerjük, sőt az előbbi pontban érintett kétféle nevet is csak írásmód különbségnek tartjuk. 4. A községnek sem magának, sem a községben felállított parókiának irattára, melyből a község eredetét s mikor történt keletkeztét kitudni lehetne, nem létezik, ezen pontra semmiféle bővebb felvilágosítást nem adhatunk. 82 9 82 7 A felsőnánai, azaz a kisnánai határból két vízfolyás érkezik a vécsi határba, nyugatabbra a ma Forrás-patak nevü, keletebbre a mai hivatalos nevén Tarnóca-patak. Ezek a falu alatt egyesülve a Vécs nyugati határán végighaladó mai Domoszlói-patakkal, utóbb Tarnóca-patak néven érik el Tarnaörs határában a Tárnát. - Magyarország földrajzinév-tára II. Heves megye 1980. Térképmelléklet. 82 8 Vécs földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 90-94. lapjain. Viszont abból hiányoznak a Pesty-féle gyűjtés helynevei közül: Leselyi erdő, Balpüspöki folyás. Továbbá a forrásban szereplő Lentácza erdő helyett Lentaéra erdő név jelent meg. 82 9 A községet 1279-ben említi oklevél Vysonta néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 145. - A Visonta helységnév a személynévből keletkezett magyar névadási gyakorlat szerint. A személynév az etimológusok kutatásai szerint kétségtelen szláv eredetű. A név eredeti alakja és magyar képzős változata Vyseslav>Vyseta>Visonta. A magyar névalak a szláv orrhangnak a magyar nyelvből való eltűnése előtt, tehát a X-XI. század határán alakult ki. A szláv személynév második tagja, a -slav szó dicsőség értelmű, míg első tagjának az értelme nagy, magasztos, tehát a név jelentése 'magasztos dicsőség'. Visonta történeti személyt takar, a kutatás szerint Aba Sámuel harmadik fia volt. - KOVÁCS B. 1975b. 9-10. - Egy téves elgondolás szerint a helynévben a 265
