Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Az örvényi mohár nevü föld mellett a Tisza folyásában van az Öntés erdő. Ettől délre a Görbefenék nádat termő lapály, belül ezen a nagyhát kaszáló, emellett nagy kerek tó, göbének neveztetik, emellett nyugati oldalán délnek fekszik az uracshát, egy hajdani Uracs nevü korcsmáros kaszálójától neveztetve, az Uracshát után a Tisza kanyarulata mellett a hollóhát, a rajta nőtt nagy nyárfákon fészkelt sok hollóról neveztetve. A Tisza által képzett félszigetben van a két nagy bokor nyárfa által képzett vaskapu. A Tisza mellett vannak a Német, Kisjancsi erdeje, amaz német nyelvű haszonbérlőjétől, ennek a hajdan benne lakott Kis János kerülőtől. A Tisza medrében van a sebes fok, melyen árvízkor ki- és beömlött a vízár, ettől keletnek a határhát nevü kaszáló, ennek végétől a Kollokányos™ nevű lapos, másfelől a gyékényes lapos. Innen délre az árvizektől csákányformára kiállni szokott partos szántóföld a Csákányszeg, e körül a tófenékből származtatva csavarog messze a pünkösd tó felé a görbe ér, azután következnek az újfokhát, Cegléd hát, cegléd lapos, halászó fenék, kenderáztató fenék. Beljebb a Tisza mentén az aranyosi erdő, továbbá a görbe lapos, délre a nagy hát. Tisza Szőllős község helyneveinek folytatása. Ettől keletnek egy U-forma fenék, a sulymoslapos, ebből jő ki dél felé a Kis pap ere, mely kétfelé ágazik, a nagy pap erére és az olálipaperére, az oldalaikon lévő kaszáló papereliát. A falu alá nyúló hátas kaszáló ez oldalon nagyszigetnek neveztetik, a falutól mély vízmedence, az ún. tótól választva, mely észak és nyugati oldalon körülöleli a falut. E közt papere, Nagysziget és a nagysziget folytatásaként tekinthető, de partosabb és sivárabb kissziget közt van a Szigetszőllő, a sziget elnevezés természetesen onnan eredvén, mivel árvízkor e nevezetű földrészeken kívül egyéb semmi ki nem látszott a vízből, ilyen magas fekvésű föld még a tó és kissziget szomszédságában a bornyú sziget, a rajta legeltetni szokott borjúnyájról. A bornyúszigettől délre van a telekér, az itt elterülő térség alsórét, ebben egy fenék - most már szántóföld - a tökös fenék, odább van a lóréhát, ásott fok, nyugatra a rendes fok, mely a nagy térségü, mély, de most szántóföldnek használt sirok laposból ered. Ettől nyugatra terül el az ökörtó lapos, nyugatra ismét kicsapó fok, görcsös fok girbegurba hajlásaitól, beljebb a Tisza kanyarulatánál a csü erdő, melyet a Tisza körülfoly, innen jő ki a nagyfok. A telekér az aszónak nevezett dűlőt körülkanyarogja, ezzel határos az előbb érintett alsórét is. Amely nevek értelméről e leírásban szó nincs, mint már közben is megjegyeztetett, itt senki semmit nem tud annak jelentéséről. [Dátum nélkül.] Összeírta: Vári Szabó József közs[égi] jegyző 79

8 Vízbő helyeken termő növény a kolokán (Strationes aloides L.) - PAPP J. 1975. 203. 254