Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Daru háti dűlők, Sajtos lapos, Magos határ, Csikós fertő, Görbe fertő, Sáskás fertő, halomaly, Sóskút, Csorda kút, Lapos kút, Kotsordás kút, homok gödör, Vén boronás kút, Rakottyás, Kutyás fenek, Kos fertő, Sarudi határ, Bakós, Godó, Kun Péter, Szabó szállás, Átányi út, Újboronás kút, hosszút hát, Disznóól hát, halastó, Agyagos gödör, Juhász ház, Tégla kút. 78 6 Kaszálók: Gelo hát, Peres hát, Pap fenek hát, Bere, Szabó szállás. Erek: Kis ér, Papfolyás, Varga rév, Sajtos. Folyók: Kis és Nagy Tisza. Fenekek: Tökös, fényes tó, Széles lapos, Szarvas fenek. Tisza Nána községhez tartozik a Dinnyés háti puszta, 45 r[ómai] kat[olikus] és 67 református lélekkel. A Tiszai révnél van egy Csutakos nevezetű csárda, mely a gyakori vízáradástól nyerte elnevezését. 1854-ik évben a falu délkeleti határában a Tisza árvize ellen védgát létesítetett, mellyel a tiszanánai határban mintegy 10 600 hold térség mentetett meg, ezen terűlet a megmentés előtt csak szénát, nádat vagy gazt termett, most azonban egy része búzatermő földekké vált, a kaszálónak meghagyott területnek csekély hasznát lehet venni, mert régibb idők óta hozzá lévén a vízöntéshez szokva, igen kevés szénatermést nyújt. A mentett, felszántott föld, az úgynevezett asszott növényt igen buján termi, úgy annyira, hogy főleg száraz időben veteményt is elöl. Az úgynevezett Dinnyésháti puszta mellett, a védőgáton túl a Nagy Tiszát összekötő átmetszés van, ezen átmetszés és a Tisza kanyarulata alkot egy szigetet, mely Berének 787 neveztetik. A tiszanánai határ 5270 hold szántóföld, 2879 hold rét, 4189 hold legelő, 407 hold nádas, 2200 hold hasznavetetlen, összesen 14 945 katasztrális holdnyi területet foglal el. A szántóföldek közt sok helyek találtatnak, melyek is csak igen nedves évben nyújtanak bő termést, a szántóföld szik és fekete vegyületű földből áll, a legelő sok helyen szikes és sok helyen vízállásos. 78 8 Kelt Tisza Nánán, június 12-én 1864. Kalmár András bíró 78 6 A Tégla kút határnév a tiszanánai téglaégető emlékét őrzi, amelynek a XVIII. századi működésére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 124-125. 8 7 Az elpusztult falut először egy 1261-ben keletkezett oklevél említi Bere néven. Az egykori település Abádszalókkal szemben a Tiszakanyar ÉNy-i oldalá n lokalizálható. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 72. - A középkor során végig Abádhoz tartozó Bere HML TA-2. Bártfai Szabó László oklevélgyűjteménye - falu neve az Arpádkori Bere személynévből ered. - FEHÉRTÓI K. 1983. 51. 78 8 Tiszanána földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1980. III. 103— 109. lapokon. Viszont onnan hiányoznak a Pesty-féle gyűjtésben szereplő határnevek közül: Szalma telek, Nagy lapos, Daru háti dűlők, Magos határ, Csikós fertő, Atányi út, hosszú hát, Peres hát, Kis ér, Tökös, fényes tó, Tiszai rév. A közreadott földrajzi nevek közt a forrásban szereplő nevektől eltérően: Bakós helyett Bakos, Sáskás fertő helyett Sáskás ferrő, Juhász ház helyett Juhász-hát, Csutakos helyett Lakatos helynév jelent meg. 249
