Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
nek adatnak által, most veteményes földek. Kozmafok, nagy vízállás, semmit sem terem, kenderáztató gyanánt használtatik. Balázsfok, Csavargó ér, melyen a Tiszából szokott a víz a kaszáló rétekre kiönteni. Tolvajné ere, lapályos, kopár legelő. Gulyásfenek, legelő-lapály. Kissarkad, kákás vízállás, részint halászható. Nagysarkad, vízállás, halászható. Nagysarkadhát, legelő. Kisperes, gazos ingovány, kákával s gyékénnyel benőve. Kissarkadhát, legelő. Bokornádere, vizenyős hely, melyben tiszta víz van, hajdan nádas. Altó, nagy vizenyős fenek, Jánoserehát, hátas legelő. Jánosere, kopár öntéshely. Sásasfenek, tó, melyben sok sás terem. Peselő, kopár, szikes vízfenek. g) Borstavalaposa dűlő. Tőrös, erdő nagy nyárfákkal. Mancsfok, rétre vezető fok a Tiszából. Tölgyfahát, magasas hely, melyen három nagy tölgyfa vagyon. Nyárfáshát, erdő, melyben kaszáló vagyon. Kerekfenek, tó, mely ki szokott apadni, Cserököz, jelenleg puszta, egy kerülő házzal, hajdan falu. 77 7 Telek, szántóföld, itt is sokszor szántanak ki ismeretlen célra használt érctárgyakat, melyek részint potom áron a Zsidónak elvesztegettetnek, részint mint a találó előtt értéktelen tárgy, félre vettetik, szintén kerülő lakkal. Berezel fok, mely a Tiszával összeköttetésben van. Tatlika, szintén fok, mely a Berczelből nyervén vizet, a réteket öntözi meg. Sulymos laposa, tó, fok, sulymot és vízi indát terem. Mihaszna, mély fok a Tiszával összekötve. Szombati, nyár- és füzes erdő, alja kaszáltatik. Pokorádi sziget, erdős kaszáló, mely a Tisza déli ága által képezett szigeten vagyon, neve Pokorádi nevü kerülőtől eredt, ki ott lakván, a hely nevezésére ismertetőül szolgált. Kútház, hajdan kút volt, most legelő. Sebes ár, hosszú ér, mely ki szokott száradni. Szolnokhát, kaszáló rét, egy kocsmával. Hímeslaposa, vízállás. Hímesfok, Pervás szigete, kaszáló, mely a Tiszának délen alkotott szigetén fekszik. Hosszúfenek, vizenyős hely. Csöke laposa, kaszáló. Ölfáshát, gerinc, kaszálható. Egész Borstavalaposa dülő a Tiszának déli ága által képezett szigeten van. Végre a községtől délkeletre a Nagy és északnyugatra a Kis Tisza folyam. 77 8 77 7 A községet legelőször 1261-ben említi oklevél Chereukuz néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 77. - Az elpusztult falu Újlőrincfalva határában lokalizálható. - KOVÁCS B. 1991. 201. - Az elnevezését a magyar cserő szavunkról nyerte, mely cserjés, bokros helyet jelöl. - B. HUSZÁR É. 2000. 19. 77 8 Újlőrincfalva földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 115-120. lapokon. Viszont onnan hiányoznak a Pesty-féle gyűjtésben szereplő határnevek közül: Nyárfa dűlő, Nagy fenek, Tökös, Sziloshát dűlő, hosszú ér, Tavasz hát, Kis Tiszai rév, Kis peres, Sásasfenek, Berezel fok, Tatlika, Sulymos laposa, Mihaszna, Szombati, Pokorádi sziget, Kútház, Sebes ár, Szolnokhát, Hímeslaposa, Csöke laposa. Az ott közreadott földrajzi nevek közt a forrásban szereplő nevektől eltérően Hímesfok helyett Hímerfok jelent meg. 246