Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Ezek amiket az éltesebb emberektől ki lehetett tudni, miután erre vonatkozó iratok a községi levéltárban nem találtatnak. Kelt Tarna Eörsön, július 3. 1864. Simon Mihály községi jegyző Tarnaszentmiklós Tarna Szt. Miklós fekszik Heves megye Tarna járásának délkeleti szélén. Ezen nevén kívül a vidéken még általánosan használtatik a Kis Szt. Miklós neve­zet is, mely néven a vidék népe jobban is ismeri, országosan azonban az előbbi használtatik, bár előbbi időkben mint puszta Kis Szt. Miklós nevezettel bírt. 75 7 Mint puszta az egri káptalan birtokában már régi időkben említtetik, mint község azonban csak 1757. évben fordul először elő, midőn részint a helybeli pusztai pásztorokból, részint a szomszédos Pély községből ideköltözött népség­ből megtelepíttetett, kik a fent nevezett káptalan, mint földesúr jobbágyai let­tek. 75 8 Nevét a még puszta korában a mostani templom helyén állott Szt. Miklós püspök tiszteletére szentelt kápolnától vevé, mely 1810-ig állott, midőn a község népesedvén a kápolna helyén a mostani templom építtetett. 75 9 Határán közvetlenül a község délnyugati oldala mellett a Hányi ér vonul keresztül, mely a vezekényi határtól, északnyugatról délkeleti irányban folyva az egész határt két részre hasítja, mely ezen határban nevét is elveszti, midőn a határ körei oldalán tágas, lapos helyen feneket képezvén Hosszúfenek nevet nyert, melyből ismét alább folyván Nagyfenek néven neveztetik, honnan a kis­körei határt érintve a nádtermő Türügy 76 0 folyásba szakad, s ezen nevezetet a Saly fokig megtartja. 76 1 A Hányi ér mint Türügy a tiszanánai határban a Tiszából 75 7 A községet először 1424-ben említi oklevél Chonkazenthmyklos néven. - SOÓS I. 1975. 477. - A Szentmiklós helynév a falu templomának védőszentjére, a megkülön­böztető szerepű Tarna előtag a patak közelségére utal. - KISS L. 1978. 632. 75 8 A falu 1685-től 1751. év végéig lakatlan maradt. A káptalan az újratelepítési szerződést 1751 szeptemberében adta ki. - SOÓS I. 1975.477. 75 9 1 8 1 0-ben a káptalan költségén új templom építésébe kezdtek. 1813ban bontották el a régi templomot. 1816ban a karzat és a torony kivételével elkészült az új építmény. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 634-635. 76( 1 Türügy elpusztult falura lásd Heves leírását. 76 1 A Saj-fok helynév egy elpusztult település nevét őrzi. A községet 1234-ben Soly néven említik. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 129. - Az elpusztult település Pély D-i határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 256. - A Saj helynév a szláv sol, só főnévből származhat. - B. HUSZÁR É. 2000. 35. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom