Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Szarvaskő Heves megye Mátra járásba kebelezett Szarvaskő község. Mátra járásnak neveztetik, mivel a Mátra hegyével összeköttetésben lévő hegyláncolat, és a Mátra hegyétől kelet-északra mintegy 4 mérföldnyi távolságra szép regényes, s a természet szépségeivel felruházott, s minden oldalról magas hegyekkel kerített kies völgyben fekszik. A regényes fekvésű Szarvaskő falu s várának keletkezési ideje bizonytalan. Az aranyajkú néprege e nevét onnan származtatja, hogy egy, a vadászoktól üldözőbe vett szarvas a kutyák által a mostani vár igen magas, sziklás, s a svájci hegyekkel párhuzamba állítható környékén annyira megszoríttatott, miként e nemes állat a sziklacsúcsról a mélységbe ugrott le, a vár s környékének Szarvaskő nevet hátrahagyandó.

66

2 Ki Egerből az eger-rozsnyói, igen jól rendezett, s Szarvaskőn keresztül vezetett országos közlekedési úton Apátfalvára rándul, az erdős hegyek, völgyek között a természet kellemes hatású bájaival s leírhatatlan szépségeivel találkozik. Azonban mi sem oly meglepő, mint a meredek sziklára épített szarvaskői várnak romjai; a természet szépségeivel felruházott s festői gyönyörrel ékesített regényes vidéke, ha csak azt nem említjük fel, miként a vár déli irányában fekvő falu egy része a hegyek óriásaként emelkedett Keselyő nevű hegyoldalra van építve, mi a svájci és székelyföldi falvak sajátságos fekvését tünteti elénkbe. Valamint a Várhegy alatt néhány egyszerű gunyhó, s a vár lábánál sziklatöredékek közt leomló folyam szép harmóniába összeolvadása is igen kedvező látványt nyújt a megtekintőnek. E Keselyő hegy keleti s figyelmet igénybe vevő sziklaoldalba vésett márványtáblán, melyet a vár szikláiról csakis az országút és folyam választ el, olvasható ez emlékfelirat: Még e kőszirt áll. Dicsőítetni fog nagy neved. 66

2 A községet legelőször 1248-ban említi oklevél Kerekku, azaz Kerekkő néven. IV. Béla ekkor engedélyezte az egri püspöknek, hogy várat építsen Fűzérkövön (Borsod vármegye) vagy Kerekkövön, amelyek saját területén fekszenek. A várat 1295-ben említi oklevél, s a vár alatti falut Subcastrum Episcopi, azaz Püspökváraljának nevezik a XV. századig. A Szarvaskő helynév 1438-ban bukkan fel Zarwaskw alakban. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 107.; KOVÁCS B. 1991. 174. - A község templomát Szent Egyed tiszteletére szentelték fel, tehát itt is latinus telepeseket tételezhetünk fel. Lehetséges, hogy a falu nevének Szarvaskőre való változása is kapcsolatba hozható a patrociniummal. Elképzelhető ugyan az a névadási gyakorlat is, hogy a hegyvidéki területen bőven élő szarvasokról vagy szarvas alakú kőszikláról kaphatta nevét, de a középkori Szent Egyed ábrázolásokon attribútumként mindig egy szarvas szerepel, mely utal a szent életének egyik epizódjára. - KOVÁCS B. 1970. 42. 203