Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
bevétele után, „nem maradt csak a Hóttza" és innen lett a La-hordja és Hóttza-ból a mostani név, Lahócza. 61 2 A Szénégető csúcsnak elnevezése pedig onnan ered, mert a hegynek nyugati oldalán nagy bükkerdő volt, melyből szenet szoktak égetni. Mai korban a Lahócza hegy igen nevezetes lett, mert gyomrában nemesérceket fedeztek fel, melyekből a bányászati tudomány aranyat, ezüstöt és rezet termel, ezen ércek mintegy 20 év előtt, 1840. év táján fedeztettek fel, 61 3 a vállalkozók Pest-Mátrai, Parád-Mátrai és Gömör-Lahóczai három társulatokra oszoltak, míg végre a Mátrának déli oldalán működő Gyöngyösoroszi társulatot is magukhoz vonva, mind négy társulat 1860. év táján egyesült, és Mátrai Bánya Egyesület nevezet alatt működését rendszeresen megkezdette. Jelenben a Lahócza hegynek keleti oldalán, az elárkosodott sivatag helyeket gyárépületekkel beépíti, és nemcsak hasznos üzletet kezd, de élvezetes alakot is ád a sivatag helynek, melyet természetileg különösen széppé varázsol, a vele egyvonalban fekvő nagy kőszikla hegy, melynek kerek dombor alakja egy felhasadt nagy tenyérhez hasonló, honnan Kenyérkőnek neveztetik. Az érctelepeket György s Katalin tárnáknak nevezik, melyek gazdag érceket tartalmaznak. 61 4 Hegyesd erdő: ebben van a Barom futó, eredete az, hogy maga a hegy kerek és hegyes, melyből a Hegyesd név származott, északi oldalán pedig lent a hegy tövében marhacsapás volt, a másik völgytől a Tarna folyóhoz itatás végett vezetve, mely csapáson a szomjas marha sietett a vízre, futva ment, innen lett a Barom futó nevezet. Veres agyag: erdő, ennek neve onnan van, mert a Hegyesdnek déli oldalán a föld és a kő egészen veres színű. Macska bérez: ezen név a marhapásztoroknak vadmacska kergetésben történt sérülésétől veszi eredetét. Veresvár gödre, Gyepű lápa, Méhlápa, Negyegd: ezek mind a Hegyesd erdőnek levő részei, továbbá a Tűzkő, mely elnevezések mind a helynek sajátságából erednek, jelesül a Gyepű lápa lapos, hajlott, gyepes tér, a Méh lápában mint felette fekvő helyen vadméhek voltak az élő fák odvaiban találhatók, a Negyegd tilos hely volt a gyeplegelőnek, a Tűzkő oldalban kemény tűzkövek találhatók. Tót telek: szép lapos hely, mely a Mátra oldalainak középtáján fekszik, a régi tót településből eredhet. Csíkföld: meredek zordon hegy él a Mátra derekán. 61 2 A Lahóca határnév szláv eredetű, az előzménye bizonytalan: vagy a cseh Vlahovice, vagy a cseh Lhotice helynévből ered. - KISS L. 1978. 370. 61 3 1844-ben Holló József gulyás a Recsk melletti Báj-patak medrében termésrezet talált, amit azonban csak öt év múlva jelentettek be. - BALOGH K 1964. 250. 61 4 A recski ércbányászatra lásd CSIFFÁRY G. 1978. 184
