Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
elnevezésben rejlik, ugyanis a honfoglalás idején a Tisza és Sajó folyók mellékét tótok, szlávok lakták, kik a Sajó melletti döntő csata után a Mátra tájtól feljebb, észak felé szoríttattak, ahol most is laknak. Ezen helyet a magyar fajnak benépesítve kelletett találni, és úgy megszállni, kitűnik ez a helységnek neve magyarázatából, ha a Retsk magyar név a tót nyelv értelmével hasonlíttatik, ugyanis a tót, szláv szó Rets, szláv, tót nyelvet vagy szót jelent, melyhez a magyar településsel bejött nyelv és szóváltozás egy k betűt toldott, és így származhatott a régi szláv Rets névből a magyar Retsk elnevezés, melyet ezen helység mai napig változatlanul megtartott. 61 0 Ezen elnevezés eredetének magyarázata igazolódik azzal, hogy a retski nép a magyar nyelvet tisztán beszéli, és itt semmiféle idegen nyelvből átvett tájszavak, kiejtések, szóhangzás vagy határbeli helynevek nem léteznek, mi kitűnik az alábban sorolt helynevekből, de igazolja az eredeti foglalás kori települést az is, hogy itt a lakosoknak Szabó, Gál, Marus, Bócz, Pócs, Vas, Farkas, Joó, Varjú, Borsos és Holló családi neveik, mely családok e helységet most legnagyobb részben lakják, magyar eredetre mutatnak. 6" A településnek későbbi szaporodását az itt kisebb részben élő Török, Füzesi, Zám, Tót, Tarjányi, Szarvas családi nevek tüntetik elő. 7. Határbeli terület, folyók és helynevezetek. a) Területi tekintetben ezen határ 6870 holdat teszen 1200 négyszögöllel számítva, melynek legnagyobb része tiszta erdőségből áll, az erdőkben következő helynevek fordulnak: Lahócza hegy: ezen Lahócza hegynek van egy csúcsa az északi részen, mely legmagasabb és Szénégetőnek neveztetik, azon csúccsal által ellenben szemközt fekszik romokban a Kanázs vára a szomszéd derecskei határban. Ezen várat a husziták korában Giskra cseh vezér bírta, a várban a cseheknek lelkésze lakott, kit ők knyázsnak szoktak saját nyelvükön nevezni, innen származott a Kanázs nevezet. Midőn a várat a magyarság ostromolta, az ostrom a Lahócza hegynek Szénégető csúcsáról történt, mivel a vár és a Szénégető csúcs közötti szűk völgy alig 50 ölnyi széles, és csakis ez tette lehetővé, midőn az ostromlókat hátulról a Mátra hegylánc védte, az ostromgolyók ily közeli biztos pontról jól találtak, jól hordtak, vagyis a várat sikerrel lőtték. Erre az ostromlók örömzaja ily kifejezésben tört ki La-hordja, melyből származott azon megjegyzésű eredmény a vár 61 0 A falu neve etimológusaink szerint szláv eredetű, s az ősszláv recbKa 'kis folyó, patakocska' jelentésű főnévre vezethető vissza. - KISS L. 1978. 540. 61 1 A település a hódoltság idején igaz, hogy tartósan soha nem néptelenedett el, viszont a jobbágynépesség mégis kicserélődött, mert az 1550-ben adózó családfők nevei nem találhatók meg az 1696. évi adózók nevei közt. - SOÓS I. 1975. 422. 183
