Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Gyöngyöspata Pata 54 2 régi magyar mezőváros Heves vármegyében, Gyöngyöshöz nyugatra 1 lA mértföldnyire, Pásztó és Losoncz város felé, Pata veszi eredetét Pata hercegrül, ki hajdanában Patán, a várban lakott. Pata herceg hajdan három vezér ivadéka volt, a városban lévő vártetőn volt fából épült vár, mi Mátyás király idejében égettetett le, hajdanában csehek lakták. 54 3 A város ezelőtt várdomb mellett, úgynevezett előmályi hegytetőn volt, ahol csehek lakták, még most is Szent Péter templomjának romjai láthatók, 54 4 van a város közepén egy régen épült gótikus modorú katolika templom, mit még a husziták építettek, 54 5 nagyobb része gömbölyű patakkőbül mésszel összeolvasztva van építve, igen magas csinos tornya, szép harangja. Különös feltűnő az, hogy a torony és a templom boltozata is patakkőbül van rakva. Van 2400 rfómai] katolikus lakosa, 20 zsidó, a határa 13 400 hold, elegendő termékeny szántóföldje, sok szőleje, erdeje, rétje, fehérbort jót s sokat terem. A szőlőknek már nagyobb része szabad, a dézsma földesúrtól örökre megváltva. Földesurak gróf Forgách Alojzia asszony, özvegy báró Jeszenák Jánosné, Radvánszky Antal úr, Német Elek, Rády, Almási István örökösei, báró Révay, Frajzajzen László örökösei. Hajdan a várost Pótha és Pathának nevezték. A városnak van egy pecsétnyomója ezüstből kivágva, amely pecsétnyomót 1710-ik évben készítették, körül 54 2 A falu nevét elsőként 1234-ben említi oklevél Patha néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 123. - A település elnevezését Pata kabar törzsfő nevétől kapta. Történeti személy, aki vagy államalapítás-kori hadvezér, vagy a 950 körül főfejedelem Taksony kortársa és rokona volt. - KOVÁCS B. 1974. 238-239. - A Pata helynév alapjául szolgáló személynév talán összefügg a csagatáj bota 'újszülött teve, tevecsikó' jelentésű szóval. - KISS L. 1978. 254. 54 3 A gyöngyöspatai Várhegyen régészeti kutatás szerint a 950 körül épült sánc hossza 400 m és teljesen körbefogja a Várhegy 120-140 m átmérőjű platójának szélét. A sánc szélessége 16-17 m, ebből 4,5 m széles és 1,5 m mély a védőárok, amelynek belső szélétől emelkedik az ún. égett sáncvár. Ezt a már pusztulóban lévő várat 1460. április 29-én Zagyvafői Andriskó és Uhrik huszitavezérek 600 katonával elfoglalták és faépítményekkel megerősítették. Az ellenük felvonuló Rozgonyi Sebestyén és Mátyás csapatainak július 8án a husziták feladták a várat, a király felgyújtotta az erődítést. - KOVÁCS B. 1974. 235-240. 54 4 A patai vártól 600 méterre, az előmályi későavarkori település közelében, az ún. Póctetőn volt a patai főesperesség Szent Péter temploma, amelyet 1971 -72-ben fel tártak. - SZABÓ J. Gy. 1984. 5-76. 54 5 A faluban 2 hónapig tartózkodó husziták aligha építettek templomot. A régészeti kutatás tisztázta, hogy a község első temploma a XII. században épült, 8,50 x 6,60 m területű volt, ehhez keletről egy 3,5 m mélységű félköríves szentély csatlakozott. A templom gótikus átépítése az időben folyt, amikor a husziták bevették a várat. LÉVÁRDY F. 1992. 1-16. 169
