Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
3. Más elnevezése nem is volt. 51 0 4. A község 1753. évben telepíttetett meg, mely időből van zászlót tartó báránnyal jelzett községi pecsétjére is nevezve ily körülirattal: Nagy Iványi pecséta 1753. s u 5. A község az egri főkáptalan birtokába lévén ugyan, ezáltal több szomszéd községekből jött egyének által népesítetett. 6. A név eredetéről semmi tudomás nincsen. 7. A község határában található elnevezések: a) Bőrök halom: a tiszaörsi határ szomszédságában 40-50 öl magas domb. Kerülete hajdan magas bürök növénnyel 51 2 volt ellepve, mely miatt elnevezését is nyerte. b) Kása halom domb: elnevezését nyerte ezen dombon bizonyos juhász által nejéhez vágott kása miatt. c) Sarkad lapos: sarok alakú, nádtermő vizenyős lapos, a falu északi oldalán, tiszaörsi határtól kezdve a falut bekeríti, s déli irányban a falun keresztül húzódik, s a falut két részre osztja. d) Sarkad fő halom: 30-35 öl magas domb, a Sarkad lapos északi végén. e) Sarkad halom: szintén emelkedett domb a Sarkad lapos mellett, ennek közepe táján. f) Sáros ér: határvonal a Debrecen és nagyiványi határok között, veszedelmes átjáratú ér, melyen keresztül töltés és híd vezetett, de ez időben már elhagyatva van. g) Mérges ér: vízjárta, árvizes időkben sebes folyása miatt nyerte nevezetét. h) Csikós ér: halcsíkkal. 51 3 i) Kákás lapos: káka 51 4 termése miatt. j) Labodás fenék: szik talajú, folytonos víztartó növény nélküli fenék. 51 5 51 0 A községet legkorábban 1347-ben mint Szabolcs megyei községet említik. 1480-92 közt Nagh Iwan, Naghvan néven szerepel oklevelekben. - BOROVSZKY S. 1909. 61. - A falu neve személynévből keletkezett magyar névadással. Ez a szóalak a régi Ivános rövidülése, amely Jovános (János) alakváltozata volt. A falu nevét egy Iván nevü emberről kapta, aki birtokosa vagy lakosa lehetett. - KISS L. 1978. 295. 51 1 A falu 1596-ban elnéptelenedett, 1754-ben 14 jobbágycsalád (9 boconádi, 3 hevesi, 1 császpusztai és 1 dormándi) kapott engedélyt a letelepedésre. - FÜVESSY A.-VA__ DÁSZI. é. n. 34-35. 51 2 A bürök mérgező gyomnövény, a latin neve Conium maculatum. - ÚMT 1979. 1. 659. 51 3 Halcsík vagy csíkhal, illetve réti csíknak is hívták. Ez egy arasznyi hosszú, hengeres testű, mocsarakban és lápokban közönséges halfajta. Misgurnus fossilis, illetve Cobitis fossilis a latin neve. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. I. 884. 51 4 A tavi káka latin neve: Schoenoplectus lacustris Palla. - PAPP J. 1975. 202. 51 5 A leírásban az ABC-sorrend tévesztése miatt k/alatt szerepel. 160
