Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

ellensúlyozandó Horvátországnak a Magyarországhoz való viszonyát fejtegeti minden szenvedélytől mentesen.

4 A fentiek ellenére Pesty Frigyes neve kétségtelen, hogy a helynév-gyűjteményével forrott egybe. Az utókor számára különösen értékes az a 69 kötetbe egybegyűjtött hatalmas anyag, amely a becslések szerint a történelmi Magyarország területén felkutatott, mintegy egymilliónál több földrajzi nevet tartalmaz.

5 Pesty Frigyes

6 1863-ban kezdte el megszervezni az országos helynévgyüjtést. 1863. február 2-án Temesváron keltezte azt a levelét, amelyben a Magyar Királyi Helytartótanács támogatását kívánta megnyerni. Ebben a levélben világosan leírta céljait. Ehhez hasonlójellegű kérelmet nyújtott be az Erdélyi Királyi Főkormányszékhez, továbbá a határőrvidékek parancsnokságaihoz is. Még mielőtt a hatóságok támogatásukról biztosították volna Pestyt, előtte szakvéleményeket is kértek. A Helytartótanács 1863. február 9-i levélbeli kérelmére a Magyar Tudományos Akadémia is adott szakvéleményt, amelyet az akadémia akkori alelnöke, báró Eötvös József (1867-től vallás- és közoktaásügyi miniszter) írt alá 1863. július 20-án. Az akadémia szakvéleményének a kézhez vétele után a Helytartótanács hivatalosan is pártfogásába vette a helynévgyüjtést.

7 Ez a támogatás azt jelentette, hogy a Helytartótanács 1864. február 21-én kiadott körlevelében felszólította a vármegyéket a gyűjtőmunka elvégeztetésére. A vármegyék pedig a járási szolgabírák közreműködésével szétküldették a nyomtatványokat az egyes helységek elöljáróságaihoz. A helynévgyüjtés elvégzéséhez Pesty Frigyes a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára készített kérdőívet, mely két részből állt, a kérdőpontokból és a kitöltési utasításból. Az ehhez készített helytartótanácsi körlevél, a kérdőpontok és az utasítás teljes eredeti szövegét a következőkben közöljük. 9541. szám Heves és KfülsőJ Szolnok t[örvényesen] egyesült Vármegye Közönségének Pesti Frigyes magyar akadémiai tag, a hazai helynevek gyűjtése körül fáradozván, oly kérelemmel járult e Kormányszékhez, miszerint kitűzött 4 BOROVSZKY S. é. n. 225-229. 5 TÓTH P. 1988. 5-6. 6 Pesty helynévgyüjtő munkájáról, a helynévkutatás hazai történelmi előzményeiről SZABÓ T. Attila írt összefogalaló áttekintést A magyar helynévkutatás a XIX. században (Kolozsvár, 1944) munkájában. Ennek újabb kiadása megtalálható SZABÓ T. Attila válogatott tanulmányait tartalmazó Nyelv és település című gyűjteményes kötetében (Bp. 1988). 7 TÓTH P. 1988. 11-12. 14