Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
4. A község említtetik körülbelül 1600. évtől. 5. A község 1700-ig csak hat családból állott, ú[gy]m[int]: öt Kovács és egy Kelemen család hat házban foglaltak lakást, kik állítólag Törtei 48 4 nevű helységből szállottak meg 1700 után. 48 5 A község nagyobb része, mint úrbéresek, a jelenlegi Mikófalvához tartozó Villói pusztán 48 6 laktak, ugyanonnan népesíttetett, mely nevezett pusztán azelőtt egy igen kisszerű templom állott, mely templom fundamentuma jelenleg is látható egy domborodott középszerű hegyen, mely hegy máiglan is egyház dombnak, alja egyház lápának hívatik v[agy] neveződik. Azon Villói puszta egy része legelőnek, más része rétnek és szántóföldnek használtatik. A Villon lévő templom ezelőtt 150 évvel elhányattatván a mikófalvi lakosok által, a kövei Mikófalvára behordatott, a mostan fennálló templom hátulsó része építetett a Villon volt templom köveiből. 48 7 6. A köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékből a név eredetéről semmit tudni nem lehet. 7. A község határában előforduló dűlők nevei: Köteles düllő, mely onnan veszi nevezetét, hogy azon részt a lakosság kötéllel mérte el egymás között. Rózsás pallag, parlagul hevert hajdanában, a felszántás előtt csipkerózsát 48 8 termett, most szántóföld. Tóhely, hajdanában vízállóhely volt, jelenleg a legjobb kaszálórétnek használtatik. Árnyék kajla, jelenleg szántóföld, hajdan hegyoldalban igen nagy erdőség volt, mely laposasan völgybe kanyarodik. Szolga berke, erdőség volt, hol hajdan az úrbéresek szántás és legeltetés alkalmával tanyáztak, jelenleg minden erdő nélkül áll, szántóföldnek használtatik. Ortás dűllő, hol hajdan rengeteg erdőség volt, most szántóföldnek használtatik. Meggyes 48 9 dűlő, hol hajdan vadmeggyfás berek volt, jelenleg 48 3 A települést a legkorábbi oklevél 1282-ben említi terre de Beel, terre Mykov assignate néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 116. - A Bél vagy másként Ug nemzetség birtokainak szétosztása során 1282-ben Rátót és Mikó kapták a falu helyét, erről a Mikóról nevezték el a kialakuló települést. - SOÓS I. 1975. 372. - A település neve végül is a magyar Mikó személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu szónak az összetétele. - KISS L. 1978. 424. 48 4 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 48 5 A falu 1686-ban, Eger visszafoglalása előtt elnéptelenedett, 1696-ban is lakatlan, 1701-ben 7 felnőtt jobbágy férfit írtak össze. - SOOS I. 1975. 372. 48 6 Villó elpusztult falura lásd Egerbocs korábbi leírását. 48 7 A mikófalvi fatemplom helyett 1746-ban épült kőből új templom. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 437. 48 8 Azaz vadrózsa (Rosa canina), termése a csipkebogyó. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. VII. 151. 48 9 Utólag javítva a második g-vel. 153
