Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

sét szikes, rendkivül kemény és sok esőzés után is szomjazó természetétől nyerte. Szállás düllő: elnevezése egészen ismeretlen. Laskó düllő: részint szántó, részint kaszáló, elnevezését a dűlőn keresztülfolyó Lakos 47 4 vizéről nyerte. Szeghalom düllő: egészen szántóföld, elnevezését a rajta lévő ha­lomtól nyerte. Peres düllő: egészen szántóföld, elnevezésének eredete isme­retlen. Daru dőllés: egészen kaszáló, neve eredetéről mit sem tudhatni. Túláti düllő: ez részint kaszáló, részint szántóföldből áll, elnevezését onnan nyerte, mivel a község északi részén végig folyó Eger vizén túl esik. Nádi Düllő: egészen kaszáló, elnevezését hajdanában rajta termett nádasoktól nyerte. Vannak a község határában több fenekek és fertők, 47 5 mint a nép szokta ne­vezni jelesen: kisfeketefertő, nagyfeketefertő, Istenmezeje fertő, Lőrinc fertő kisebb és nagyobb, Halomfertő, Járdánfertő, Serfőző fertő, Rókalyuk fertő, Liliomos fertő, Harangozó fertő, Görhe fertő, Nadrág fertő, Szentelt fertő el­nevezésüket részint a dűlőkről, amelyben vannak, részint alakjokról, az utóbb megnevezett többek állítása szerint marhadög alkalmával történt meg­szentelésétől nyerte. 47 6 A dűlők, illetőleg a község határos északról Szihalom és Szemere, keletről Eger Farmos Borsod megyei községekkel, nyugatról Dormánd, Füzes Abony, délről Besenyő és Kömlő Heves megyei községekkel. 47 7 Kelt M.Tárkány, június 10. 1864. Jegyzette: Bauna József községi jegyző Német Sándor bíró Tarnaméra Fekszik Heves és K[ülső] Szolnok t[örvényesen] efgyesült] vármegyében, a Tarna járásban, a holt Tarna 47 8 partján, az úgynevezett Tarna völgyben. 47 4 Helyesen: Laksó. 47 5 A fertő szavunk származékszó: folyamatos melléknévi igeneve annak a fert- igető­nek, amelyből a fetreng is származott, s amely a ferde, förgeteg, förtelem, fürdik, fürge stb. kiterjedt rokonságába tartozik. A fertő eredeti jelentése 'fetrengő, fürdő­hely' volt, elsősorban állatok (sertés, bivaly stb.) számára. Ebből jött létre mocsaras hely, ingovány, láp jelentése. - TESZ 1967.1. 895-896. 47 6 A faluban 1851. augusztus elején feloldják a zárlatot, miután a marhavész járvány elmúlt. - HML V207/5. Atkár. Kurrensek 1851 -52. 5348/851. számú bejegyzés. 47 7 Mezőtárkány földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 84­91. lapokon. Abból a Pesty-féle helynevek közül kimaradt a Serfőző düllő, Serfőző fertő határnév. 47 8 Mai neve: Kis-Tarna. - Magyarország földrajzinévtára. II. Heves megye. 1980. Térképmelléklet. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom