Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Markaz A község van Heves megyében, tartozik az egri kerületben Tarna járáshoz. Székhelye Eger. A községnek jelenleg csak Markaz neve él, s hogy valaha volt-e más neve, nem tudatik. A község, hogy legkorábban mikor említtetik, arról, minthogy sem községnek, sem pedig az egyháznak erről semmi irománya nincs, nem tudatik. 46 3 A község népesítetett Gömör s a szomszéd megyékből, részint pedig későbbi időkben a szomszéd községekből, s minthogy egyik-másik községből házasodtak is ide, lakói nagyobb része magyarok, a kisebb rész tót, azonban egy sem találkozik köztük, ki a magyar nyelvet ne bírná, mivel az egyházban is magyar olvasás tartatik, úgyszintén az iskolában is magyar nyelven tanulnak. 46 4 Hogy a község honnan neveztetett Márkáznák, arról sincs semmi tudomásunk, hanem egy öreg ember azt mondotta, hogy a nagyapja halálakor azt nyilvánította, hogy Markaz népesítése s eredetérőli levél a szomszéd Domoszló község sekrestyéje ajtaja iránt napkelet felé a falban vannak az irományok berakva, de hogy ez igaz-e vagy nem, azt szintén nem lehet tudni. A község határában előforduló topográfiái nevek ezek ú[gy]m[int]: Tatár mező, erről azt mondják, hogy hajdan itt tanyáztak a tatárok, s ott verték meg őket, Puszta templomi kaszáló, régentén a községnek ott volt a temploma, 465 mert a jelenlegi helyen még akkor erdő volt, Kerek berek, ez egy kis kerek vizenyős hely. Töviskes, ez magával hordja a nevét. Nyigedi rét. 46 6 Széles parlag legelő, ez egy széles köves hely. Lapos. Homokallya dülő, ennek a földje homokos. Egri úton alóli dülő, mivel ott megy egy mellékút Egerbe. Szántóföldek: Homokallya, Rétkörnyéke, Egri úton alól, Majoriszka, hajdanában ott major volt. Vécsi útnál, Falurétjibe járó kisföldek. Nadolina, annyit tesz, mint völgy 46 3 A községet legkorábban 1077-1095 közt említik Marcu(n), Markuz, Marcus néven. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 115. - A község elnevezésének alapjául a cseh Markes KISS L. 1978. 407. - vagy a latin Marcus név szolgált. - B. HUSZÁR É. 2000. 30. 46 4 A falu Eger 1552-es ostroma során pusztult el, az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtotta végre, aki Gömör-Kishont megyei birtokáról, Klenócz, Hacsava és Pély falvakból hozott ide kisebb részben magyar, többségében szlovák nyelvű telepest. - SOÓS I. 1975. 354. 46 5 A középkori Markaz falu egy máig fennmaradt háromszög alakú földsánc közt épült, amelyet 300-400 méter hosszú oldalak határoltak. Napjainkban a háromszög alakú földsáncot, melynek közepén templom is állt a középkor végén, a markazi tó vize borítja. 1983 őszén a templomot régészetileg megkutatták. A templom 66 m 2-es belseje kb. 290 hívőt volt képes egyidejűleg befogadni. A XIII. század vége, XIV. század eleje közt épült templomot az 1332-35. évi pápai tizedjegyzék említi. - FODOR L. 1985.93-110.; HACSAVECZB. 1992. 16-21. 46 6 Nyiged elpusztult falu első említésére, a helynév eredetére lásd Aldebrő leírását. 147
